177237. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kocsikapcsoló, különösen sínjárművekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177237 A bejelentés napja: 1973. XI. 5. (MI—545) Elsőbbsége: 1973. IV. 18. (WP B 61 g/170 364) Német Demokratikus Köztársaság Közzététel napja: 1981. II. 28. Nemzetközi osztályozás: B 61 G 3/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982.X.31. Feltalálók : Liebig Manfred oki. mérnök, Bautzen Spanier Horst oki. mérnök, Bautzen Német Demokratikus Köztársaság Szabadalmas : Ministerium für Verkehrswesen, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Önműködő kocsikapcsoló, különösen sínjárművekhez í A találmány tárgya önműködő kocsikapcsoló, különösen sínjárművekhez, amelynél az egyes kapcsolóelemek vezető- és rögzítőszervekkel ellátottak is lehetnek. A vonatkozó nemzetközi követelményekből és előírásokból ismeretes, hogy az önműködő kocsikapcsolók je- 5 lentős húzó- és nyomóerők átvitelét kell biztosítsák. Az eddigiekben ismertté vált önműködő kocsikapcsolók jelentős hátránya, hogy összekapcsolt állapotban a fellépő jelentős mértékű nyomóigénybevételek az ütközőkörmöket gyakran olyan mértékig deformálják, hogy ennek ered- 10 ményeként az ún. Willison-szelvény tartós, maradandó alakváltozást szenved. Ez utóbbi következményeként, valamint a gyártás során gyakran jelentkező öntéshibákból eredő szelvényeltérésekből következően az egymással öszszekapcsolt kapcsolóelemek között egyenletes felületi fel- 15 fekvés helyett helyileg változó, nem folytonos felfekvési pontok alakulnak ki, aholis a nyomóerők átvitele ill. átadása ezen pontokon történik. A jelzett hátrány kiküszöbölése érdekében, tehát nyomás- és felületstabil kapcsolóprofil kialakítása céljából javasolták olyan önműködő 20 kocsikapcsoló alkalmazását, amelynél az ütközőkörmön kialakított ütközőfelület olyan kivágással van ellátva, amely a középtartománytól kiindulóan sugárirányban befelé az ütközőfelülettel azonos irányban húzódik és sugárirányban analóg módon kiképzett további mélyedésbe 25 megy át, amely a vezetőfelülettel közel párhuzamos irányban ez utóbbi felé sugarasan kifutva van kiképezve. Ez utóbbi ismert megoldásnál hátrányosnak bizonyult azonban, hogy az ütközőkörmön kialakított kivágás ill. mélyedés a kapcsolóelemek kapcsolódását, tehát egymás- 30 2 bacsúszását megnehezíti, sőt bizonyos esetekben a kívánt kapcsolódást meg is akadályozza. A fenti megoldás további hátránya, hogy az említett szelvénykiképzés miatt a kapcsolóelemek gyártása bonyolult és munkaigényes, és a mechanikai megmunkálásnak alávetett szelvényfelületek kellő korrózióállósága ill. korrózióellem védelme nem vagy csak nehezen biztosítható. Az ismert megoldásoknál az élettartam során rendre fellépő kopás a veszélyes keresztmetszetek további gyengüléséhez vezet. A találmány célja az ismert megoldások fenti hátrányaitól és hiányosságaitól mentes, nyomás- és felületstabil kapcsolószelvénnyel rendelkező kocsikapcsoló kialakítása, amelynél a kapcsolószelvény az ütközőköröm tartományában meghatározott erőátadó tartományokat adó és meghatározó módon van kiképezve. A kitűzött célt a találmány értelmében olyan önműköoő kocsikapcsoló kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynél a kapcsolófej ütközőkörmén a kapcsolófej-ellendarab felé néző elülső felület függőleges tartománya vízszintes síkban mérve teljes szélességben vagy legalább e szélesség meghatározott részében ferde letöréssel van ellátva, amely a kocsikapcsoló hossztengelyétől kiindulóan a kapcsolófej-ellendarab oldalsó támasztófelületének irányában a homlokoldali támasztófelülettől távolodóan van kiképezve és/vagy az ütközőköröm a kapcsolófej-ellendarab oldalsó támasztófelületéhez hozzárendelt oldalsó ferde letöréssel van ellátva, amely a kapcsolófej-ellendarab oldalsó támasztófelületével csúcsával a vonóköröm felé néző hegyesszöget zár be, és a kapcsolófej-ellendarab ütköző-177237
