177233. lajstromszámú szabadalom • Tárcsás-csúszótalpas cukorrépakiszedő szerkezet répasorok differenciált kiszedésére
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177233 Bejelentés napja: 1974. III. 1. (ME—1711) Nemzetközi osztályozás: W Közzététel napja: 1981. II. 28. A 01 D 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1982. X.31. HIVATAL Feltalálók: Tátray György tud. munkatárs Budapest 80% Füzy József műsz. ügyintéző Szolnok 20% Szabadalmas: Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Gödöllő Tárcsás-csúszótalpas cukorrépakiszedő szerkezet répasorok differenciált követésére í A találmány tárgya cukor- és takarmányrépa kiszedésére szolgáló, az egyes répasorokat külön-külön követő többsoros, tárcsás-csúszótalpas kiszedőszerkezettel dolgozó gép. Lényege tehát találmányunknak egy olyan szerkezet, amely csupán a megvezető csúszóíalp oldalirányú kité- 5 résével képessé válik a répasorok egyenkénti követésére, és ez a sortávolságok tartós eltérése esetén biztosítja a neki tulajdonított előnyös tulajdonságokat. Ismeretes a H—1671 számú magyar leírásból egy olyan répaszedő'gép, amelynél ugyanazon a vázon kombináltan 10 vannak elrendezve a lazítok és a répakiemelők, melyeket követően a répát terelő rugalmas elemek vannak alkalmazva. Ez a gép állíthatóan földbemélyedő csúszótalpakkal és kiszedő tárcsákkal ellátott lazítókkal, valamint kiemelőből és köralakú forgórostélyokkal ellátott tisztítóké- 15 szülékből áll. E gépnél mindegyik lapos elemet olyan rugalmas elemmel szereltek fel, amely a répát a forgó tisztító elemek közé juttatja. Ez az elem támasztólapként lehet kiképezve, és a vele együtt működő tárcsával szemben lehet felszerelve. 20 Az ismertetett répaszedő gépnél alkalmazott rugós kitámasztású elem, a rostély csupán a répák továbbításának javítására szolgál. A csúszótalp szerkezeti kialakítása olyan, hogy azzal csak oly répasorok követhetők, amelyeknek távolsága egymáshoz képest állandó. Ez a műsza- 25 ki megoldás tehát nem valósítja meg azt a kívánalmat, hogy a répasorok differenciáltan követve legyenek, mert egyenlő távolságú répasorokat tételez fel. Ismeretes továbbá a 2.013.908 sz. francia szabadalmi leírásból egy olyan kiszedő egység, ahol a csúszótalpakat ál- 30 2 talános iránytartásra használják fel. Ez úgy történik, hogy az említett csúszótalpak a követendő legszélsőbb répasorok belső szélének környezetében érintkezik a talajjal, és ez egy meglehetősen nagyvonalú és pontatlan követést biztosít. Abban az esetben azonban, amennyiben a répasorok egyenként is eltérő távolságban helyezkednek el egymástól a francia leírás szerinti megoldás már nem biztosítja a sorok differenciált követését, és így az egyenkénti követés hiányában a répák kíméletes kiszedése nem biztosított. Az ismertetett megoldások azt a fejlesztési tendenciát tükrözik, amikor a kiszedőgépek sortávolságát már eleve olyan méretezési elvek szerint állapították meg, hogy az a vetés elméleti sortávolságának feleljen meg. A vetési sortávolság azonban a vetőelemek elkerülhetetlen oldalirányú kilengése és a gyakori hibás sortávolítás, valamint a rendszeres ellenőrzés hiánya miatt 10%-kal is eltérhet az elméletileg megkívánt értéktől. Betakarításkor — a táblák feldarabolásánál, forgók kiszedésénél - a többsoros gépeket gyakran úgy üzemeltetik, hogy a csatlakozósor a gép munkaszélességébe kerül. Az ebből következő veszteségek ellenértéke szélsőséges esetben a teljes répabetakarítás költségét fedezné. A jelenlegi kiszedőszerkezetek jellemzően három nagy csoportra oszthatók : — merev kettős kiásóvasak, esetleg a haladási iránnyal párhuzamos vibrációval — talajhatású homorú tárcsa, csúszólappal megvezetve és — küllős tárcsapár, egy hajtott tárcsával. 177233