177229. lajstromszámú szabadalom • Szöghelyzetbeállító szerkezet különösen optikai mérésekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177229 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. IX. 22. (MA—3031.) Nemzetközi osztályozás: G 02 B 7/00 Közzététel napja: 1981. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. X.31. Feltaláló: Eisler Gyula gépészmérnök Lippényi Tivadar gépészmérnök Budapest Szabadalmas : MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Szöghelyzetbeállító szerkezet különösen optikai mérésekhez 1 A találmány szöghelyzetbeállító szerkezet pl. optikai mérések végzésére, vagy optikai elemek szöghelyzetének beállítására. A különféle optomechanikai elemkészletekben, vagy olyan egyedi készülékekben, ahol egy adott tengely körüli elfordulást kell megvalósítani, a pontossági követelmé­nyeknek megfelelően alakultak ki a különféle csapágyazá­si és hajtási módok. Ismert és gyakori megoldás az állórész és a tárgytartó csúszó- illetve gördülőcsapágyazással törté­nő egymáshoz kapcsolása. A csúszó csapágyazásra az UNISLIDE cég körasztala a példa, golyós gördülőcsapágyazásra az NRC, az ORIEL, a Spindler Hoyer, az Ardel Kinematic és a Pl cégek opti­kai elemkészleteiben láthatók különféle megoldások. Más megoldású a gördülő vezetékes szöghelyzetbeállító szerke­zet az MA—2835 jelű, de lényegét tekintve ide sorolható. Ezeknek a megoldásoknak közös jellemzői a követke­zők: 1. A csúszó vagy gördülő vezetékek akadozó csúszása, amely miatt mérési pontosságuk kicsi. 2. A vezetékek kopása és elszennyeződése következté­ben a mérési pontosság idővel csökken. 3. A vezetékeket nagypontosságú finomfelületi meg­munkálással és különleges hőkezeléssel lehet előállítani, ami a berendezések költségét növeli. 4. A kenést igénylő súrlódó felületek vákuumban nem használhatók. 5. Interferometrikus pontosságú optikai mérések végzé­sére nem alkalmasak. 2 Ezek a szerkezeti jellemzők szigorú felső határt szabnak az elérhető mérési és reprodukálási pontosságnak. Ha kis tartományban, nagy pontossággal kell csapágyazni, az ún. torziós csapágyazás jöhet szóba. Az eddig ismert tor- 5 ziós csapágyazási módok a rugalmas szál és a torziós csukló. Ezek önmagukban azért nem alkalmasak optikai szög­­helyzetbeállító szerkezetek csapágyazására, mert nem tesz- 10 nek eleget annak a követelménynek, hogy az optikai út va­lamilyen adott átmérőjű fénynyaláb számára átlátszó le­gyen, másszóval az optikai szöghelyzetbeállító szerkezetek forgásközéppontjában adott átmérőjű átmenő furatot kell elhelyezni. 15 A találmány célja olyan szöghelyzetbeállító szerkezet megvalósítása, melynél a tárgytartóasztal megvezetése súr­lódás- és kotyogásmentes és így az ismert megoldásoknál egy nagyságrenddel nagyobb mérési és reprodukálási pon- 20 tosság válik elérhetővé. A találmány abban van, hogy az állórész a tárgytartó­hoz egy új rendszerű laprugókból kialakított torziós csa­págyazással kapcsolódik. A csapágyazás sugárirányban a 25 forgásközéppontba mutató, de attól adott távolságra levő „n” számú laprugót („n” páros szám és nmin = 8), és egy összekötőt tartalmaz, amely a laprugókon keresztül kap­csolódik az állórészhez, illetve a tárgytartóhoz. A laprugók egymástól 360/n foknyira a kiegyenlítő taghoz vannak 30 rögzítve úgy, hogy minden első laprugó az állórészhez, 177229

Next

/
Oldalképek
Tartalom