177221. lajstromszámú szabadalom • Hő- és anyagcserélő szerkezet folyadék és gáz vagy gőz halmazállapotú közegek hő és tömegátadására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177221 II Bejelentés napja: 1979. V. 3. (IA—843) Közzététel napja: 1981. II. 28. Nemzetközi osztályozás: F 28 C 3/06 F 28 F 1/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. X.31. Feltalálók: Szabadalmas: Bartoss Ferenc, oki. gépészmérnök, Ipari Épülettervező Vállalat, Plagányi Attila, oki. gépészmérnök, Budapest Budapest Hő- és anyagcserélő szerkezet folyadék es gáz vagy gőz halmazállapotú közegek hő- és tömegátadására í A találmány hő- és anyagcserélő szerkezet folyadék és gáz vagy gőz halmazállapotú közegek hő- és tömegátadá­sára, amely lényegében egymás mellé sorolt kör, vagy kör­től eltérő keresztmetszetű rudakból áll. Az ismert hő- és tömegátadást biztosító szerkezetek leg­különbözőbb változatai nyernek alkalmazást. Ismeretesek lapokból, csövekből álló hőátadó szerkezetek. Az eddig alkalmazott megoldások közös hátránya, hogy a felületek közötti, az intenzív hő- és tömegátadásban részt nem vevő terek csak empirikus úton mért eredmények alapján, a mé­rési módszerek által korlátozottan vehetők hatásukat te­kintve figyelembe. így pl. a víznek mint folyadéknak a hűtésnél (konvektiv tömegátadása folyamán), melyet rendszerint levegővel szokásos megoldani, az alkalmazott eternit hűtőfelületek konkrétan meghatározhatók. A szomszédos lapok közötti légterek lehetővé teszik viszont a víznek a közvetlen rövid­re zárását anélkül, hogy a víz a felülettel érintkezésbe ke­rülne. Ennek következtében ezek a terek a konvektiv tö­megátadás szempontjából kedvezőtlenül befolyásolják a hő- és tömegátadás folyamatát. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölé­se és olyan hő- és anyagcserélő szerkezet létesítése, folya­dék és gáz vagy gőz halmazállapotú közegek hő- és tömeg­­átadására, hogy a hő- és tömegátadás folyamán a folya­dék kizárólag a folyadék vezető szerve, a gáz vagy gőz ál­lapotú közeg pedig a szervek közötti térben áramoljon. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, hogyha a hőcserélő szerkezet ele­mein különböző magasságokban olyan részeket alakítunk 2 ki, amelyek az elemek közötti szabad tereket váltakozva lefedik és így az ebbe a térbe kerülő víz feltétlenül a hőcse­rélő elem felületére jut. A találmány tehát hő- és anyagcse­rélő szerkezet, amely lényegében egymás mellé sorolt kör 5 vagy körtől eltérő keresztmetszetű rudakból áll. A talál­mány lényege, hogy a rudakon legalább részben különbö­ző magasságokban folyamatosan változó keresztmetszetű rész vagy részek vannak kialakítva. Ezek a részek lehetnek gömbök, cseppalakúak vagy akár talpukkal egymáshoz 10 csatlakozó csonkagúlák vagy csonkakúpok. A találmány szerinti megoldás révén biztosítható, hogy a berendezésbe kerülő folyadék minden egyes részecskéje a hőátadó felületekre jut és nem tud rövidre zártan átesni. A találmány a folyadék és gáz vagy gőz halmazállapotú 15 közeg a hő- és tömegátadást intenzíven elősegíti azáltal, hogy a közegek áramlási viszonyait kedvezően befolyásol­ja. A levegő oldalon a változó áramlási keresztmetszet je­lentős mértékben pozitív befolyással van a hő- és tömeg­átadásra. 20 A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük : Az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet egy rúdjá­­nak nézete a változó keresztmetszetet biztosító részekkel.- A 2. ábra a találmány szerinti kialakított rudakból 25 összeállított hőcserélő betét oldalnézete, míg- A3, ábra a 2. ábra szerinti betét elölnézete. A 4. ábra egy találmány szerint kialakított hő- és anyagcserélő szerkezetet szemléltet felülnézetben. Az 1. ábrán látható s a találmány szerinti szerkezet aiap- 30 ját képező folyadékvezető szerv lényegében állandó ke-177221

Next

/
Oldalképek
Tartalom