177219. lajstromszámú szabadalom • Nyomássszabályozó áramló közegekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177219 Bejelentés napja: 1975. VI. 20. (HO—1809) Elsőbbsége: 1974. VI. 21. (A 5164/74.) Ausztria Nemzetközi osztályozás: G 05 f 7/00 h ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. XII. 29. Megjelent: 1982. X. 31. • Feltaláló: Szabadalmas: Huber Rudolf mérnök Hoerbiger Fluidtechnik KG, Bécs, Bécs, Ausztria Ausztria Nyomásszabályzó áramló közegekhez 1 2 A találmány áramló közegeknél alkalmazható szabály­zószeleppel ellátott nyomásszabályzóra vonatkozik, amelynek az elzáróelemét egy szabályzódugattyú vagy egy szabályzómembrán segítségével alkotott állítómű vezérli, ezt a szabályzószelep nyitásának irányában egy fojtási he­lyen keresztül a belépő oldali nyomás, a zárás irányában pedig a kilépő oldali nyomás terheli, miközben a bemenő oldali nyomással terhelt kamra az állítóművön keresztül egy kiömlőnyílással áll kapcsolatban egy sugárterhelésű, önbeálló fojtószelepen át. Az ilyen felépítésű nyomásszabályzóknál tudvalevőleg változik az átáramló mennyiség függvényében a szabályo­zás jelleggörbéje, egyebek között különösen a szabályzó­szelep áramlási ellenállása következtében a növekvő át­áramló mennyiséggel a kimenő oldali nyomás a beállított megkívánt nyomás alá csökken. Ennek az elkerülésére is­meretes már az úgynevezett mennyiségi kompenzáció al­kalmazása. Ez az ismert megoldásoknál abban áll, hogy a szabályzószelepre a zárás irányában ható nyomást az állí­tómű alatt a növekvő átáramló mennyiség mértékében korlátozzák. E célból az állítómű alatt lévő kamra zárt és a szabályzó kimenő oldalával csak egy olyan vezetéken ke­resztül áll kapcsolatban, amely nagy áramlási sebességű helyről indul ki és így az állítómű alsó oldalához csökken­tett statikus nyomást juttat, aminek következtében a kime­nő oldali nyomás megfelelő mértékben megnövekszik. En­nek az elrendezésnek azonban az a hátránya van, hogy a kompenzáció csak nagy átáramló mennyiségeknél haté­kony, mivel a statikus nyomás a sebesség négyzetével csökken. Azért, hogy ez a hátrány csökkenjen, ismeretes már az, hogy azt a helyet, ahonnan a statikus nyomást származtatják, erősen beszűkítik vagy Venturi-csőként ké­pezik ki. Ezáltal azonban az a lehetséges maximális meny­­nyiség, amelyet a szabályzóval szabályozni lehet, erősen 5 behatárolódik. A találmány alapját az a feladat jelenti, hogy olyan egy­szerű mennyiségkompenzációt szolgáltasson, amely nem követelt a szabályzó átáramlási keresztmetszetének sem­miféle szűkítését, továbbá lehetőleg széles szabályzási tar­ló tományban hatásos és könnyen befolyásolható, illetve a karakterisztikája a mindenkori követelményekhez egysze­rűen illeszthető. Ez a cél kiindulva a bevezetés szerinti nyomásszabályzó felépítési módjából a találmány szerint oly módon érhető 15 el, hogy a meghajtómű és a fojtószelep rugóterhelésű ve­zérlőelem között egy kompenzáló rugó található, amely a vezérlőelemre ennek nyitási irányában hat. A kompenzáló rugó a mozgó állítóművön támaszkodik meg és részben ki­oltja a fojtószelep vezérlőtestére ható záróerőt. Lezárt sza- 20 bályzószelepnél az állítómű a felső állásában van, akkor a kompenzáló rugó ereje a legnagyobb. Ekkor az állítómű feletti kamrában olyan meghatározott vezérlőnyomás lép fel. amelynek a nagyságát a fojtószelep zárórugójának ere­je és a kompenzáló rugó által kifejtett erő közötti különb- 25 ség határozza meg. A szabályzószelep nyitása során az ál­lítómű lefelé tolódik el. aminek következtében a kompen­záló rugó ereje csökken. Ennek az állítómű feletti kamrá­ban a vezérlőnyomás növekedés a következménye, ezáltal pedig a nyomásszabályzó kimenőoldali nyomása növek- 30 szik meg. Ezáltal egyszerű módon érhető el a mennyiségi 177219

Next

/
Oldalképek
Tartalom