177218. lajstromszámú szabadalom • Futási idő korrektort helyettesítő eljárás és kapcsolási elrendezés közép és nagysebességű adatátviteli berendezések részére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177218 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY o Bejelentés napja: 1979. IV. 25. (Hl—513) Nemzetközi osztályozás: H 04 L 5/12 H 04 L 27/18 Közzététel napja: 1981. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. X .31. Feltalálók : Szabadalmas: Dr. Földvári Rudolf oki. villamosmérnök 45% Híradástechnikai Ipari Kutató Dálnoki Gábor oki. fizikus 35% Intézet, Szilágyi Ferenc oki. villamosmérnök 30% Budapest Budapest Futási idő korrektort helyettesítő eljárás és kapcsolási elrendezés közép- és nagysebességű adatátviteli berendezések részére í Az általunk kidolgozott találmány olyan eljárás és kap­csolási elrendezés, mely a telefonvonalon használatos kö­zép és nagysebességű adatátviteli berendezések futási idő korrektorának helyettesítésére szolgál. A kitűzött feladatot azzal az eljárással javasoljuk meg­oldani, hogy az átviendő adatokat párhuzamos adatjelek­ké alakítjuk át, majd frekvencia osztás és többállapotú fá­zismoduláció egyidejű alkalmazásával önálló részcsator­nákra bontott átviteli csatornán visszük keresztül, melye­ket részcsatornánként demodulálunk és az így visszaka­pott párhuzamos adatjeleket hasznosítjuk. Ez a megoldás 1200 Bd adatátviteli sebességig kielégítő. Nagyobb sebesség eléréséhez (2400, illetve 4800 Bd) bérelt vonalon állítható korrektor, vagy kapcsolt hálózatban adaptív korrektor használata szükséges. Állítható vagy adaptív korrektoronként általában transzverziális korrektort használnak, mely analóg vagy digitális késleltető művonalat és súlyozó áramkört tartal­maz. A súlyozó áramkör súlytényezőjének meghatározása számitógépes feladat. Ebből következik, hogy az adaptív korrektor önmagában véve bonyolultabb, mint az egész adatátviteli modem. Az adatátviteli berendezéseknek a fu­tási idő korrektorok elválaszthatatlan részét alkotják. A gyakorlatban használt berendezések tehát a számító­gép bonyolultságúak és ennek megfelelően drágák, mely széles körű elteijedésüket mindezideig megakadályozta. A számítógépes hálózatok elteijedésével fokozott igény Van az adatátviteli sebesség megnövelésére, melynek leg­főbb akadálya a futási idő ingadozása. Az általunk kidolgozott találmány ezen műszaki igénye-2 két elégíti ki azzal, hogy a hagyományos adatátviteli be­rendezésektől eltérően a vonal lineáris torzítására érzékte­­len, azaz a futási idő korrektort feleslegessé téve, lehetősé­get ad az adatátviteli sebesség növelésére. 5 A kitűzött feladatot azzal érjük el, hogy az átviendő adatokat párhuzamos adatjelekké alakítjuk át. majd frek­vencia osztás és többállapotú fázismoduláció egyidejű al­kalmazásával önálló részcsatornákra bontott átviteli csa­tornán visszük keresztül, melyeket részcsatománként szé­lű lektíven demodulálunk. Az által, hogy az átviteli csatorna (n) részcsatornára van bontva, mint az 1 .c ábra mutatja, egy-egy részcsatornában az információ átviteli sebessége n-ed része a teljes csatorna adatátviteli sebességének. 15 Ebből következik, hogy a teljes átviteli csatornában az információ sebessége változatlan, azaz a részcsatornák számától független. A részcsatornák számának növelésével (tehát n növelé­sével) a részcsatornák relatív sávszélessége egyre jobban csökken, és mint az 1 .c és 1 .b ábrák összevetéséből látha­tó. a részcsatomákban a futási idő ingadozás (o) egyre ki­sebb. Egyúttal a részcsatornákban csökken az átviteli se­besség, melynek eredményeképpen maga a részcsatorna is érzéktelenebbé válik a futási idő ingadozással szemben. Az egyes részcsatornákban átvitt jeleket külön-külön, azaz önállóan demoduláljuk. Az adatjeleket így párhuzamos formában kapjuk meg, melyeket közvetlenül párhuzamo­san. vagy soros átalakítás után felhasználunk. Az általunk kidolgozott eljárásnak egyik foganatosítási módja az önálló részcsatornák fázismodulált jelének de-20 25 30 177218

Next

/
Oldalképek
Tartalom