177195. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezls nagy mátrixok belső hangfrekvenciás gyűjtősíneinek meghajtására, vezérelt kimenő impedanciás erősítővel
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 177195 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY la Bejelentés napja: 1979. I. 10. (EE—2622) Nemzetközi osztályozás : H 04 Q 3/00 Közzététel napja: 1981. I. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. X. 31. Feltaláló : Makkay János villamosmérnök, Budapest 20% Szabadalmas: Elektroakusztikai Gyár, Budapest Reichlin Viktor villamosmérnök, Budapest 10% Csányí György vili. technikus, Budapest 10% Árvay László villamosmérnök, Budapest 20% Túrái Imre vili. technikus, Budapest 10% Bényei János villamosmérnök, Budapest 20% Dévényi András vili. technikus. Budapest 10% Kapcsolási elrendezés nagy mátrixok belső hangfrekvenciás gyűjtősíneinek meghajtására, vezérelt kimenő impedanciás erősítővel 1 .2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nagy mátrixok belső hangfrekvenciás gyűjtősíneinek meghajtására, vezérelt kimenő impedanciás erősítővel. Korszerű nagy méretű mátrixok építésénél — különösen a stúdiótechnikai berendezésekben alkalmazásra kerülő mátrixoknál — olyan kapcsolóelemre van szükség, amely a vonalválasztó mátrixpontok belső gyűjtősineit egy másik gyűjtősínre illeszti, hogy ezáltal a mátrix tetszés szerint legyen bővíthető. A belső gyűjtősínnek külső gyűjtősínre történő illesztésénél támasztott követelményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: I ) ne tartalmazzon mechanikus alkatrészeket (pld. relét); 2) jók legyenek az átviteli jellemzők; 3) bekapcsolt állapotban csak egészen kis kimenő impedanciája legyen, hogy a gyűjtősinek között ne jöjjön létre áthallás (vagy legalábbis csak minimális mértékben). 4) kikapcsolt állapotban nagy legyen a kimenőimpedancia, annak érdekében, hogy egy gyűjtősínre sok mátrixot lehessen rákapcsolni; 5) kis torzítás mellett viszonylag nagynak kell lennie a terhelhetőségnek, hogy a mátrixokat lépcsős rendszerben lehessen felépíteni. Az eddig ismert stúdiótechnikai berendezésekben reléket, FET-tranzisztorokat (field effect transistor), keverő jellegű gyűjtősíneket, vagy lánckapcsolást alkalmaztak. Ezek a megoldások azonban a megkívánt követelményeknek nem mindenben tudtak eleget tenni: nagyobb terhelés esetén nő a torzulás, nem kifogástalanok az átviteli jellem- 30 zők, a gyűjtősínek között meg nem engedhető áthallás keletkezik stb. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő kapcsolási elrendezés segítségével az ismert stúdiótechnikai berende- 5 zésekben alkalmazott kapcsolóelemek, illetve kapcsolási elrendezések hibáit kívánjuk kiküszöbölni. Ennek érdekében egy olyan kapcsolási elrendezést konstruáltunk, amelyben egy műveleti erősítő hajtja meg egy nyitóáram-beállító generátoron és a generátorra csat- 10 lakozó két kapcsolófokozaton keresztül a komplementer, Darlington-kapcsolású végerősítőket, melyeknek negatív visszacsatolása a végerősítők kimenetéről a műveleti erősítő bemenetére történik. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő kapcsolási 15 elrendezést egy kiviteli példán, a leíráshoz mellékelt rajz és a rajzon látható hivatkozási számok segítségével részletesen is ismertetjük. A rajzon a találmány szerinti megoldásnak megfelelő kapcsolási elrendezés vázlatos, elvi felépítését látjuk. Az 1 20 műveleti erősítő kimenete egy nyitóáram-beállító 2 generátorra csatlakozik, amely ugyanakkor a 3 és 4 kapcsolófokozatok egyik bemenetével össze van kötve. A 3 és 4 kapcsolófokozatok másik bemenetén UK pozitív, illetve —UK negatív kapcsolófeszültség van. A kapcsolófokoza- 25 tok kimenete egy-egy, komplementer, Darlington-kapcsolású 6 illetve 7 végerősítő bemenetével van összekötve. A 6 és 7 végerősítők közös leágazásába egy tranzisztoros 5 kapcsoló van kötve, míg kimenetűk közösítve a külső 8 gyűjtősínre csatlakozik. Amint a kapcsolási elrendezés felépítéséből látható, me-177195
