177132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH hatású terc-butilezett triptfént tartalmazó peptidek előállítására

177132 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. V. 06. (RI-630) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 103/52 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent: 1982. VII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Lőw Miklós okleveles vegyész 25%, dr. Kisfaludy Lajos okleveles vegyészmér- Richter Gedeon Vegyészeti nők 15%, Szirmainé Sárközi Mária okleveles vegyész 10%, dr. Hajós György Gyárt Rt., Budapest okleveles gyógyszerész 30%, dr. Szporny László orvos 20%, Budapest Eljárás ACTH hatású, terc-butilezett triptofánt tartalmazó peptidek előállítására 1 2 A találmány tárgyát a H—Ser—Tyr—Ser—Met-Glu-His-Phe—Arg—X—Gly— —Lys—Pro—Val—Gly-Lys-Lys-Arg—Arg—-Pro—NH2 I 5 I általános képletű, új ACTH-hatású polipeptidek savaddíciós sóinak és komplexeinek az előállítási el­járása valamint az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények képezik, ahol a képletben 10 X -Trp(l ’-tBu)-csoportot vagy —'Trp(2’,5’,7’,-tri­­—tBu)-csoportot jelent. Ismeretes, hogy a triptofán számos biológiailag 15 aktív pepiid, így az ACTH molekula ún. aktív centrumában is megtalálható. Amíg azonban az ACTH-t képező csaknem valamennyi aminosav vele szerkezeti rokonságot felmutató más aminosawal a biológiai hatást nem lényegesen csökkentő módon 20 helyettesíthető, addig a triptofán helyettesítése a 9. helyzetben a biológiai aktivitás drámai csökkenését eredményezi. E tétel igazolására az irodalomban számos .példát lehet találni. így például a [Gin5 JPhe9]—ACTH(1 -20)-NH2 -ról már 1970-ben 25 kimutatták [K. Hofmann és munkatársai: J. Med. Chem. 13,, 339 (1970)], hogy aktivitása az analóg szerkezetű, helyettesítetlen ACTH-fragmenshez vi­szonyítva mindössze 2%. Ezt akkoriban a recep­torhoz váló gyengébb kötődéssel magyarázták. 30 Későbbi vizsgálataik [K. Hofmann és munkatársai: Proc. Nat. Acad. Sei. USA 78 71 '80 (1974)] azon­ban egyértelműen kimutatták a triptofán molekula funkcionális szerepét a biológiai aktivitásban. Még nagyobb hatáscsökkenés volt megfigyelhető, ha a triptofán alfa-amino csoportját helyettesítették például egy metilcsoporttal. így az [NaIfa-metil­­-Trp9]—ACTH-(1—24)-OH már csak 0,05-1% ak­tivitást mutatott [M. Fujino és munkatársai: Chem. Pharm. Bull. 19 1075 (1971)]. A triptofán mole­kula módosítását úgy is végre lehet hajtani, ha a kész, triptofánt tartalmazó peptidet olyan reagens­sel reagáltatják, mely szelektíven csak a triptofán résszel lép reakcióba. Ilyen reagens az o-nitro-fenil­­-szulfenil-klorid, amely az indol gyűrű 2’-helyzetén levő hidrogént szubsztituálja. így állították elő a [Trp(2’ -NPS)9 ]—ACTH( 1 ~24)-t, valamint az [Trp(2’-NPS)9]-ACTH(l-39)-t [S. Seelig és mun­katársai: Proc. Soc. Exp. Bioi. Med. 139., 1217 (1972), Moyle és munkatársai: J. Bioi. Chem. 248., 2409. (1973)]. Mindkét vegyület biológiai aktivi­tása 1—1,5% volt. Amennyiben a Trp-t valamilyen alifás aminosawal helyettesítik, ez a biológiai hatás teljes elvesztését eredményezi. Az [Ile9]-ACTH(l-24) in vitro 3,4 • 10-5 mól/ml dózisban sem a kortikoszteron, sem az adenozin­­-3’5’-foszfát termelést nem fokozta [S. Kumar: Biochem. Biophys. Res. Comm. 66 1063 (1975)]. További érdekes adatokat szolgáltatott a [béta­­<l-naftil)-Ala9]—ACTHO-19) és a [Trp(l-For)]9-177132

Next

/
Oldalképek
Tartalom