177128. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fúrt lyukak átmérőjének folyamatos mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177128 Bejelentés napja: 1978. VII. 18. (OA-602) Nemzetközi osztályozás: G 01 B 7/12 G 01 V 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent: 1982. VII. 31. Feltalálók: S/abadalmas: Jesch Aladár gépészmérnök, Pos/ovecz László üzemmérnök, Nagykanizsa Országos Kó'olaj- és Gázipari Tröszt, Budapest Berendezés fúrt lyukak átmérőjének folyamatos méresere 1 A találmány tárgya berendezés fúrt lyukak átmérőjének folyamatos és különösen egyéb mélyfúrási geofizikai mérésekkel egyidejűleg végezhető mérésére. A geofizikai, kutatási céllal végzett mélyfúrások lehetővé teszik a lyuk falát képező anyag meghatá- 5 rozását különböző mérések eredményeinek összevetése által. A szükséges méréseket a lyuk egész hoszszában folyamatosan elvégezve felvázolható a lyuk mélységének teljes terjedelmében a lyuk környezetét képező anyag-minőség térképe. 10 Ez a művelet a kút szelvényezése. A szükséges geofizikai méréseket mérőszondákkal végezzük, amelyek különböző mérések elvégzésére lehetnek alkalmasak. Ezek közül példaként az ellenállás, indukciós, akusztikus, nukleáris, ferdeség és hőmérséklet 15 mérés említhető. A különböző mérőszondák jelentős része tartalmaz olyan szerkezeti elemet, amely a fúrt lyuk falával folyamatosan érintkezik. Ezek a szerkezeti elemek tartalmazhatnak különböző mérőfejeket is és 20 a mérőszonda középpontosítását is elláthatják. A különféle geofizikai mérési eredmények maximális pontosságú értékelése, illetve a fúrt lyuk geometriájának meghatározása érdekében általában 25 szükséges a fúrt lyuk átmérőjének folyamatos meghatározása. A fúrt lyuk átmérőjének folyamatos meghatározására már ismertek különböző berendezések, amelyek közös jellemzője, hogy a mérőberendezés 30 2 szondájának a lyuk falához illeszkedő elemei vannak. Ilyen ismert berendezésnek tekinthető például az úgynevezett indukciós lyukbó'ségmérő, amelyeknél a lyuk átmérőjének változása egy szolenoid vasmagjának a tekercsbe való benyúlását változtatja, s ez által a tekercs önindukciós tényezőjét befolyásolja. Tekintettel arra, hogy a mérőszondát általában héterű, a szondát mechanikailag is tartó kábel köti össze a föld felszínén levő mérőberendezéssel, az indukciós lyukbőség-mérőnél kedvezőtlen, hogy a méréshez minimálisan három, illetve négy ér használandó fel. A mérés elve ugyanis az, hogy a szolenoid önindukciójának változása egyben további szekunder tekerccsel való kölcsönös indukciós tényezőt is változtatja. A föld felszínéről, adott árammal táplált szolenoid tekercsből a szekunder tekercsbe a kölcsönös indukciós tényező által meghatározott feszültség indukálódik át, amelyet a felszínen mérve, a lyukbőség folyamatosan meghatározható. A kábel három ere abban az esetben elegendő a fenti mérési elv megvalósításához, ha a tápáramot egy ér felhasználásával föld visszavezetésen keresztül juttatjuk el a mérőszondához. A folyamatos lyukbőség-mérésre további megoldások is ismeretesek, amelyek közös jellemzője, hogy a kábel több erét használják fel a lyukbőség-mérés eredménye jeleinek továbbítására, s így a szonda szabad ereinek számát erősen lecsökkentik, s 177128
