177125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inhomogén, gázsapkával és/vagy magas gáztelítettséggel rendelkező kőolajtelepek széndioxidos művelésű hatékonyságának növelésére
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. IX. 09. (OA—581) 177125 Nemzetközi osztályozás: E 21 B 43/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent: 1982. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Di. Bálint Valér olajmérnök, kandidátus 35%, Budapest, Tiszai György bánya- Országos Kőolaj és Gázipari mérnök 35%, Paál Tibor olajmérnök 30%, Nagykanizsa Tröszt, Budapest Eljárás inhomogén, gázsapkával és/vagy magas gáztelítettséggel rendelkező kőolajtelepek széndioxidos művelésű hatékonyságának növelésére 1 A találmány inhomogén, gázsapkával vagy gázsapkával és magas gáztelítettségű kőolajtelepek széndioxid besaj tolásával való leművelésének hatásfok beli javítására vonatkozik. A termelési gyakorlatban ismert, hogy a megnyi- 5 tott rétegbe a kitermelés során s/.énhidrogéngázt, széndioxidot, vizet sajtolnak be és ezzel gyorsítják az olajnak a kúttalp irányába való áramlását. Próbálkoztak a rétegben szaturált szénhidrogén meggyújtásával is, hogy a rétegből a szénhidrogént 10 kiszorítsák. A vízbesajtolás hátránya az, hogy a mikroporózus kőzetben a szénhidrogén zárványok formájában visszamarad. A szénhidrogének besajtolása is ugyanezt ered- 15 ményezheti, emellett a szénhidrogén drága is. A tiszta széndioxid besajtolásának az a hátránya, hogy a kőolaj és széndioxid kölcsönhatásának eredményeként aszfaltének és gyanták csapódnak ki a pórusokra, ami rontja a réteg szivárgási tulajdon- 20 ságait. A kőolajat és földgázt együttesen tartalmazó rétegekhez történő gázbevezetés gázsapkák létrejöttét idézi elő, ami a rétegnyomást kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezenkívül a gáz a makrorepedéseken a gázsapkából közvetlenül a kúttalphoz törhet át, ez 25 pedig rontja a kút termelési viszonyait. Ismert a 162 431 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás, mely szerint a rétegbe ammóniás oldatot sajtolnak az elárasztandó pórustérfogat 10-20%-nyi mennyiségének megfelelően. Az ammó- 30 2 niás oldat adagolásának beszüntetése után az előállított ammóniás dugót tiszta víz besaj tolásával a rétegbe tovább hajtják. A zárófolyadék létrehozására 4,5 -400 g/liíer koncentrációjú ammóniagázzal a rétegbe szaturált folyékony szénhidrogén fajsúlyát megközelítő, de annál könnyebb fajsúlyú folyadékot nyomnak a gázsapkában levő folyadékhoz. Lényegében ugyanezt az eljárást tárgyalja 2 148 673 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás is. Ugyancsak ismert a 161 901 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás, mely rámutat a rétegrepesztés, a savazás, a szerves oldószeres kezelés, a felületaktív anyaggal történő kezelés egyes alkalmazásaira és a felsoroltak közül a leghatásosabbnak és legjobb eredményűnek a rétegrepesztést tartja. Azonban a rétegrepesztés hátránya, hogy makrorepedések is keletkeznek, amelyek továbbterjedhetnek, és ennek következtében rétegvíz és gáz áramolhat be. Az említett szabadalmi leírás szerinti megoldás lényege az, hogy a kúttalp körzetében a kőzetet kis mértékben felmelegítik, utána a rétegvíz hőmérsékletének hatására eredeti hőfokra engedik lehűlni, melynek során mikrorepedések keletkeznek, ami megakadályozza a makrorepedések kialakulását. A kúttalp körzetében levő, vagy bejuttatott vízbe ammóniát nyomnak, ez a vízben oldódva hőt szabadít fel, ami biztosítja a felmelegedést. Az ammóniagáz mennyiségének szabályozásával a rétegvíz fajsú-177125
