177114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több komponensből álló finomszemcsés keverék előállítására

MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177114 Bejelentés napja: 1978. VIII. 01. (KO-2937) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1977. VIII. 01. (P 27 34 661.8) Nemzetközi osztályozás: B 02 C 21/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent: 1982. VII. 31. Feltaláló: Demel Gerhard mérnök, Bergisch-Gladbach, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Klöckner-Humboldt-Deutz Aktiengesellschaft, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés több komponensből álló finomszemcsés keverék előállítására 1 A találmány eljárás több komponensből álló fi­nomszemcsés keverék pl. keramikus kötőanyag elő­állítására durvaaprítással, a durvaaprítást követően a komponensek finomaprításával és a fmomaprított termékek keverésével. A találmány továbbá bérén- 5 dezés az eljárás foganatosítására. A finomszemcsés keverékeknek több kompo­nensből történő előállításánál, ahol a durvaaprítást finomaprítás követi, nehézségeket okoz a finomaprí­­tó- és a durvaaprító géprészek teljesítményének egy- 10 máshoz igazítása, mivel a durvaaprító berendezést a szükséges átbocsájtási teljesítmény figyelembevétele nélkül, a kiindulóanyagot darabnagyságra, tehát például 350 mm-es vagy annál nagyobb kiinduló anyagra kell méretezni, és így az ebből a méretből 15 származó átbocsájtási teljesítmény sokkal nagyobb, mint amit a durvaaprító rész után következő finom­­aprító rész átbocsájtási teljesítménye megkívánna. Ezen probléma megoldására a 2 072 019 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint az aprítandó anyag egy 20 bunkeren keresztül egy úgynevezett előmalomba, vagyis durvaaprító berendezésbe kerül, majd onnan egy további bunkeren, illetve tárolón keresztül a finomaprító berendezésbe. Az úgynevezett előmalom­­nak természetesen nagyobb az átbocsájtási teljesít- 25 ménye, mint a finommalomé. így a két malom közötti tárolóban olyan nagy mennyiségű előaprított anyagot tárol, amelyet a finommalom három műszak­ban tud feldolgozni és ezzel szemben az előmalom csak egy vagy két műszakban kell, hogy dolgozzon. 30 2 Ennek a megoldásnak azonban igen nagy hátránya, hogy az előmalmot ellentétben a finommalommal ismételten le kell állítani, és hosszabb időn keresztül üzemen kívüli állapotban kell hagyni. Ez igen gazda­ságtalan mind beruházásilag, mind pedig üzemelte­tési szempontból. Ez a módszer sem alkalmas arra, hogy a durvaaprító berendezés és finomaprító beren­dezés egyidejű gazdaságos üzemeltetése mellett, azok szinkronizációját megoldja. A találmány feladata tehát, hogy a finomszem­csés keverékek előállításánál a durvaaprítás és finom­aprítás átbocsájtási teljesítményét, illetve kapaci­tását egymással szinkronba hozza, anélkül, hogy nagy tárolósilókat kellene alkalmazni és, hogy egy­mástól tiszta elhatárolt komponenseket lehessen kapni, melyeket ezután a szükséges mennyiségben lehet egymással összekeverni. A találmány szerint ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a kiinduló anyagokat egymás után közös durvaaprító szakasz­ban előaprítjuk, az előaprított kiinduló anyagokat külön-külön tároljuk, majd a tárolt anyagokat egy­mástól elkülönítve finomaprító szakaszokban a meg­kívánt finomságára aprítjuk, majd az egymáshoz iga­zított mennyiségekben adagolva egymással alaposan összekeverjük. A találmány szerinti eljárásnál a közös durvaaprí­tó szakasz annyi egymástól elválasztott finomaprító szakaszra ágazik szét, ahány künduló anyag van. így pl. négy kiinduló anyag esetén négy egymástól elvá­lasztott finomaprító szakasz áll rendelkezésre. Mivel 177114

Next

/
Oldalképek
Tartalom