177092. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és nád hosszúsági méretre történő osztályozására
177092 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ____________SZOLGÁLATI TALÁI MÁN Y Nemzetközi osztályozás: B 27 J 1/00 Bejelentés napja: 1978. I. 27. (FE-1013) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. I. 28. Megjelent: 1982. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Németh Lajos üzemmérnök, 50%, Petőháza, Fülöp József lakatos 50%, Fertői Nádgazdasági Vállalat, Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Berendezés a nád hosszúsági méretre történő osztályozására 1 2 A találmány főleg a nádfeldolgozás területén alkalmazható berendezés, amely pneumatikus vagy hidraulikus, esetleg mechanikus, elektromos, valamint ezen megoldások kombinációjával megoldható vezérléssel és végrehajtással alkalmas a nád hosszú- 5 sági méretre történő osztályozására. A nád hasznosítása arra a természeti tényre támaszkodik, hogy a nád - mindenféle emberi beavatkozástól függetlenül — évenként kihajt, növekszik, majd megérik. A nádfeldolgozás technoló- 10 giájának első lépése a nád különböző gépi berendezésekkel történő learatása és betakarítása a további feldolgozás helyére. A nád további - bármilyen termékké — igényes feldolgozásának elengedhetetlen feltétele az osztályozás. Ilyen osztá- 15 lyozási eljárásokat ismertet RUTTKAY—TILESCH—VESZPRÉMI: NÁDGAZDÁLKODÁS (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1964.) című szakkönyve. Á szakirodalom kétféle osztályozási módszert 20 ismertet: — minőségi osztályozás, I., II. és III. osztályú nád. Az osztályok általában az idegen növényzettel (sás, stb.) való szennyezettség függvényei, 25- a nád hosszúsági méret szerinti osztályozása. Ez a munka tulajdonképpen a nád további minőségi bontása, hiszen ekkor távolítják el a nádkévéből az idegen szennyeződéseket is. Ezen 30 munkafázis során a kévéket úgymond „meghúzzák”, amely a nádnak hosszúság szerinti szétválogatását jelenti, amit a következők szerint végeznek el: a helyi szokásnak megfelelően négy-hat kévét szétbontanak és a földre fektetnek úgy, hogy a szálak talpa egy magasságban legyen. Az osztályozó munkás mindig a leghosszabb szálakat (egyszerre nyolc-tizenkét szálat összefogva) húzza ki oly módon, hogy az összefogott szálakat kissé megemeli, majd hullámzó mozdulatokkal maga felé rántja. E módszerrel végigmegy a fekvő, kibontott kévék során, s a kihúzott szálakat egy csomóba rakja. A következő húzással húzott nádat már külön csomóba teszi. így folytatja a munkát attól függően, hogy hány hosszúsági osztályba kívánják válogatni a nádat. Általában hat-nyolc hosszúsági osztályba — pl. 220 cm, 200 cm, 180 cm, 160 cm, stb. - válogatják szét a nádat mindenféle gyomnövénytől mentesen. Amikor már csak a hulladék marad vissza, újabb kévéket bont és kezdi a húzást élőiről. A szakkönyv a kézi osztályozásnak több módozatát ismerteti, különbség azonban csak a lefektetett kévék mennyiségében és a válogatás egyéni módszereiben van. Mindezen módszerek közös tulajdonsága, hogy munkaerő igényes, nem termelékeny, nehéz fizikai munkát igényel, és az időjárás a munkavégzést rendkívüli módon akadályozhatja. Bármilyen késztermácet - sűrűszövet, nádlemez, stb. - kívánunk a nádból előállítani, az alapanyag 177092
