177080. lajstromszámú szabadalom • Munkadarab felfogó készülék
177080 MAGTAB NÉPKÖZT ARS A8AG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. IV. 24. (CE-1162) Nemzetközi otztályozái: G 01 M 1/02 0BSZAG08 TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XII. 27. Megjelent: 1982. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dt. Varga Gábor okleveles gépészmérnök, Szabó Ferenc okleveles Híradástechnikai Gépgyár, Budapest gépészmérnök, Sztanyik Ferenc okleveles gépészmérnök, Németh József vili. technikus, Vágvölgyi László vili. technikus, Budapest Munkadarab felfogó készülék 1 A találmány tárgya munkadarab felfogó készülék különböző számú, illetve osztókor átmérőjű és/vagy központi furattal ellátott munkadarabok gyors központos befogására, előnyösen jármű kerekek kiegyensúlyozására szolgáló'bérén- 5 dezéshez. Ismeretes, hogy a megnövekedett motorizáció, a gépkocsik sebességének fokozása, az utazási kényelem és a járművek élettartamának növelésére irányuló törekvések megkövetelik, hogy a gépkocsik 10 kerekét minél pontosabban, a gazdaságossági kérdések pedig azt, hogy minél gyorsabban egyensúlyozzák ki. A kiegyensúlyozáshoz a kereket a kiegyensúlyozó gépre kell központosán felszerelni. A központos felfogás azonos méretű és típusú 15 kerekeknél, például autógyárakban, célszerszámokkal és segédenergia felhasználásával - pneumatika vagy hidraulika —, könnyen megoldható. Nehezebb a helyzet a javítóműhelyek számára készített gépeknél, ahol a kerekek szinte minden mérete sűrűn 20 változik. Ezért leggyakrabban olyan furatos tárcsákat alkalmaznak a kerék felszerelésére, amelyeken megtalálhatók azok a menetes furatok, amelyeknek megfelelő furatok a gépkocsik keréktárcsáin is megvannak. 25 Ilyen megoldást ismertet például a 2 204 298 sz. francia szabadalmi leírás, amely szerint a szerkezet a kiegyensúlyozó berendezés tengelyére csavarozható tárcsát és menetes orsót tartalmaz. A kiegyensúlyozandó kereket az orsóra felhúzva kell a gépre 30 2 tenni, majd rögzítő anyával a tárcsára kell szorítani. Leszereléskor ugyanezt a folyamatot kell fordítva megismételni. Ez a felerősítés hosszadalmas és kényelmetlen művelet. Ezen túlmenően a különböző keréktípusokhoz tartozó tárcsák vagy a tájolócsapok cseréjekor 3—5 csavar ki- és becsavarását kell elvégezni. Olyan megoldás is ismert, ahol a kerék tájolását rugóval alátámasztott központos kúp segítségével végzik (lásd például a 2 424,668. sz. NSZK szabadalmi leírás). Ennek a megoldásnak is alapvető hátránya azonban, hogy szerelésnél előbb a kereket kell a tengely, illetve menetes hüvely végére felhelyezni, majd támasztógyűrűt kell felrakni és végül a rögzítő szárnyas anyát kell a hüvelyen végigcsavami. A különböző alkatrészek egyenként történő felhelyezése, valamint a rögzítő szárnyas anyának az orsón történő végigkeresése és meghúzása kényelmetlen és sok időt igényel. A fenti nehézségek ellentmondást eredményeznek a korszerű kiegyensúlyozó gépek néhány másodperces mérési főideje és a munkadarabok fel- és leszerelésének több percet igénybe vevő mellékideje között. Ez indokolja azt a törekvést, hogy olyan megoldásokat alakítanak ki, amelyek segítségével a mellékidők jelentős mértékben csökkenthetők. Ilyen megoldást ismertet például az 1 189 969 sz. angol szabadalmi leírás. A készülékben a kereket egy erre a célra készült állványon, vagy külön szerkezeten 177080
