177066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16-17 szénatomos alkenil-acetátok előállítására
177066 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: C 07 C 69/145 Bejelentés napja: 1978. IV. 21. (EE-2558) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. I. 28. Megjelent: 1982. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. S/ántay Csaba vegyészmérnök 20%, .dr. Novák Lajos vegyészmérnök 20%, EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, dr. Tóth Miklós biológus 20%, dr. Bállá József vegyészmérnök 10%, dr. Stef- Budapest kó Béla vegyész 20%, dr. Kis-Tamás Attila vegyészmérnök 10%, Budapest Eljárás 16—17 szénatomos alkenil-acetátok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás hím káposzta-oagolylepke (Mamestra brassicae) csalogatására szolgáló szerek (composite insect attractant) készítésére alkalmas 16—17 szénatomos alkenil-acetátok előállítására. 5 A káposzta-bagolylepke elterjedt kártevő, amely minden évben súlyos károkat okoz a zöldségfélék, elsősorban a káposzta és a karfiol termelésénél. Az ellene való védekezésre foszforsavészter-származékokat használtak, amelyek azonban nem szelektívek, 10 és az emberre is kifejezetten mérgező hatásúak. A hagyományos kémiai védekezés alkalmazásakor felmerülő környezetszennyezési problémák a lepkék csoportjánál kiküszöbölhetők, ha inszekticidként a faj természetes szexuális csalogató anya- 15 gát, vagy anyagait (szex-feromonok) tartalmazó készítményeket alkalmaznak. A szex-feromonokat a nőstény állatok bocsátják ki, a faj hímjei pedig a szaganyag segítségével képesek megtalálni a nőstényeket, és így tudnak párosodni velük. 20 A feromonok növényvédelmi felhasználása alapvetően két módon történhet. Az első módszer esetében a szex-feromonnal csalétkezett (baited) csapdákat alkalmaznak, melyek a hatóanyag által odavonzott him lepkéket fogva tartják. Ilyen módon 25 információ nyerhető a kártevő megjelenéséről, tehát előre jelezhető a várható károkozás. Más csapdázáson alapuló előrejelzési módszerekkel szemben az eljárás előnye, hogy a feromonos csapdák csak a kiszemelt kártevőt fogják be, ellentétben a fény- 30 2 vagy UV-csapdákkal, amelyek gyakorlatilag minden, éjjel repülő rovart befognak. Ezenkívül a feromonos csapdák a fénycsapdákkal összehasonlítva általában érzékenyebben jelzik a rajzás kezdetét [Mani és munkatársai: Schweiz, Z. Obst. Weinbau 81, 337-344 (1972)]. A csapdák közvetlen környékét inszekticiddel kezelve az így létrehozott „ölősávokban” az odacsalogatott hím populáció nagy része elpusztul, ily módon a környezetszennyezés veszélye csak az „ölősáv”-okra korlátozódik, azaz nagymértékben csökken. A második ún. légtér-telítéses módszerrel megzavarható a hímek és a nőstények egymásratalálása, a párosodás kialakulása. Ebben az esetben a növénykultúra területén egyenletesen nagyobb mennyiségű feromont bocsátanak ki a levegőne. Ezáltal a hímek a feromon jelenlétét mindenütt érzékelik: ily módon mintegy „zavarba esnek”, és nem képesek megtalálni páqukat. A feromonok ilyen módszerrel való felhasználásánál a feromonokból a klasszikus inszekticidek szokásos dózisának egy töredékét kell csak alkalmazni [Refols, W. L. és Cardé, R. T.: Ann. Rev. Entomol. 22, 377-405 (1977)]. A káposzta-bagolylepke feromonjának kivonásáról Szentesi és munkatársai adtak hírt. [Act. Phytopath. Ac. Sei. Hung., 10. 425-429 (1975)], de a feromon szerkezetét nem közölték. Bestmann és munkatársai a feromont izolálták, és megállapították, hogy (Z)-ll-hexadecenil-aeetát a káposzta-177066
