177027. lajstromszámú szabadalom • Tajlajművelési eljárás, különösen mélyen gyökerező növények termesztéséhez
MAGTAB népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 177027 Nemzetközi osztályozás: A 01 B 79/00 Bejelentés napja: 1977. VI. 21. (PO-652) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 19SÖ. XII. 27. Megjelent: 1982. V. 31. Dr. Polgár Sándor egyetemi docens, Debrecen Talajművelési eljárás, különösen mélyen gyökerező növények termesztéséhez. 1 A találmány talajművelési eljárásra vonatkozik, különösen mélyen gyökerező növények, például kukorica, napraforgó, lucerna, répa termesztéséhez, főként kötött sós és/vagy szikes talajon. A növénytermesztés eredményességét befolyá- 5 soló tényezők közül egyike a legfontosabbaknak a rendelkezésre álló víz mennyisége és megoszlása. A legmelegebb nyári időszakban gyakori a csapadékhiány, illetve gyakran tapasztalható az öntözés elhúzódása, sőt elmaradása kapacitáshiány és egyéb 10 okok miatt. Éppen ezért a mezőgazdasági termelés sikerének egyik alapvető feltétele a takarékos és célirányos vízgazdálkodás (például kötött talajoknál tenyészidőben mélyre kellene vezetni a kevés csapadékvizet), ami — többek között — megfelelő ag- 15 rotechnikai (növénytermesztési) módszerekkel lehetséges. Ugyanakkor kívánatos lenne a felszíni vizek (belvizek) keletkezésének veszélyét is kiküszöbölni, vagy legalábbis a minimálisra csökkenteni. A termésbiztonság növelése érdekében kívánatos 20 lenne a növények gyökérzetét mélyebbre vezetni a talajba, és egyben a gyökérzet tömegét is kiterjeszteni, s levegőztetését is biztosítani, ennek azonban objektív akadálya, hogy a bő trágyázással a .műveleti talajszint tápanyagokban egyre gazdagodik. 25 Növekszik a különbség, a mélyebb rétegek és a felső talajszint tápanyagkészlete "között. Ezért a gyökérzet zöme a felszín közelében fejlődik, és csökken, a lehetősége annak, hogy a gyökerek a mélyebb rétegek felé haladjanak. Aszályban viszont 30 2 éppen ez a felső 20—30 cm vastagságú, tápanyagokban gazdag talajréteg szárad ki. Más esetekben a talaj sótartalma korlátozza a gyökérzet mélyebbre hatolásának lehetőségét. Amennyiben a növénytermesztésnél esőztető öntözést alkalmaznak, problémát okoz, hogy - mivel a talajfelszín általában nem egyenletes - a domborulatok nem áztathatok át kellő mélységig, mert a víz a mélyedések felé szivárog, ahol viszont a túlöntözés veszélyével kell számolni. Barázdás öntözésnél alig található olyan nagyüzemi tábla, ahol hosszú barázdában is el lehetne vezetni a vizet. A fent részletezett hiányosságok kiküszöbölésére különféle altalajlazítókat alkalmaznak, elsősorban kötött talajokban. Ezen altalajlazítók azonban csak a növényeket nem tartalmazó területeken használhatók. A kötött talajok a hóié, esőzések és géptaposások miatt a talajlazítástól a vetésig terjedő időszakban tömötté válnak, s a tenyészidőben a záporos csapadékot, a kis mennyiségű öntözővizet csak késleltetve fogadják be: a víz csak 15-20 cm rétegvastagságú eliszapolódott felső réteg 100%-os vízkapacitásáig történt átázása után juthat mélyebbre, aminek a feltétele viszont a kb. 20 mm-t meghaladó csapadék vagy öntözővíz, A talajlazításnak tehát inkább csak az őszi-téli csapadék tárolásában van szerepe. A csapadékvíz, illetve öntözővíz jobb kihasználására irányul az ismert mélyöntözési módszer, 177027
