177020. lajstromszámú szabadalom • Aluminium, vagy műgyantaszerkezeti anyagú, egy-vagy többajtós szekrény, elsősprban villamosberendezések tokozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177020 Nemzetközi osztályozás: H 05 K 5/00 Bejelentés napja: 1976. II. 23. (PA-1237) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1982. V. 31. Prauda Béla villamosmérnök, Debrecen Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, Debrecen Alumínium, vagy műanyag szerkezeti anyagú, egy- vagy többajtós szekrény, elsősorban villamos berendezések tokozására 1 A találmány tárgyát képező, ötvözött alumínium vagy műanyag profilsínekből, lemezekből ragasztással összeállított szekrény (tokozás) belső- és szabadtéri felhasználásra, elsősorban kisfeszültségű villamosberendezések tokozására alkalmas. 5 Az egy-, vagy kétajtós kivitelű szekrénytest és az ajtó(k) vázát, keretét alkotó, különböző kiviteli alakú és célú profilok hornyaiba a tokozás lemezrészei ragasztó anyag közbejöttével helyezhetők el, illetve rögzíthetők. A ragasztás egyben a tömítési 10 feladatokat is ellátja. Az ajtó(k) kiforgatható megfogása szintén profíl-aj tópántokkal vagy csapokkal történik, melyek kívülről rejtett elrendezésűek. Fém tokozású berendezéseket szabad- és beltéri 15 elhelyezéssel igen sokféle célra és módon használunk. Különleges helyet foglal el e téren a villamosenergia ipar. Az áramszolgáltató vállalatoknál pl. nagy számban és változatban használnak szabadtéri telepítésű biztosító-elosztószekrényeket oszlop 20 transzformátor-állomásoknál, kisfeszültségű és közvilágítási kábelhálózatok csomópontjaiban, épületek hálózati csatlakozásainál, stb. A belsőtéri felhasználás az ipar különböző területein még változatosabb és igen elterjedt. 25 Régebben a tokozást szinte kizárólagosan, acél-lemezekből és szerkezeti anyagokból alakították ki. Ezeknél az egyes szerkezeti elemek szegecseléssel és/vagy hegesztéssel vannak egymáshoz rögzítve. Az acéllemez tokozás gyártásának módszere és a 30 2 technológiai folyamat változatos lehet, eszerint alakulhatnak a minőségi jellemzők is. Ezeket a szerkezeteket azonban — különösen szabadtéri felhasználás esetén — igen nagy hátrány terheli: a korróziós hajlam. A gyakorlatban ezek a berendezések a tervezett élettartamnál sokkal előbb elpusztulnak még olyan esetekben is, amikor az üzemközbeni karbantartást a lehetőségek teljes kihasználásával elvégzik. Az acéllemez szerkezetekkel szerzett tapasztalatok elsősorban korróziós okok miatt kedvezőtlenek. Emiatt észlelhető az utóbbi időben az a törekvés, hogy ‘ nem korrodáló, de még nem túlságosan drága alumínium tokozást használjunk. Szóbajöhet emellett a műanyag tokozás is. Az alumínium szerkezetek elterjedését lendíti az a körülmény is, hogy Magyarország alumínium-alapanyagokban gazdag és a feldolgozó ipar is rohamosan fejlődött, illetve fejlődik. Az alumínium féltermékek hagyományos módon történő műhelyi feldolgozása azonban több nehézséget vet fel. Megfelelő szilárdságú, 2—3 mm vastag alumínium lemezek hajlítása, sablonokon történő hideg alakítása - főleg kisebb méreteknél - nehézkes és speciális szerszámokat, sablonokat igényel. Ha ez vékonyabb lemezek feldolgozásánál nem is jelent áthidalhatatlan akadályt, jelentkezik egy másik, még súlyosabb nehézség: alumínium lemezek hegesztésének bonyolultsága. Az acélszerkezeteknél jól bevált és begyakorlott hegesztési technológia itt változatlanul nem használható fel. Drága, védőgázos hegesztő-177020
