177019. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos üzemű vulkanizálására

177019 MAGYAE népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1977. II. 17. (00-236) Nemzetközi osztályozás: B 29 H 5/00, B 29 H 5/26 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XII. 27. Megjelent: 1982. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Kaippo Jukka Seppo mérnök Helsinki, Aaltonen Matti Akseli Espoo, Finnország Qy Nokia AB, Helsinki, Finnország Berendezés nyújtott alakú termékek folyamatos üzemű vulkanizálására 1 A találmány tárgya berendezés nyújtott alakú termékek, például kábelek folyamatos vulkani­zálására. A berendezés lényegében egy olyan vulka­nizáló cső, amelyen keresztül a vulkanizálandó ter­mék áthalad és van egy hevítő, valamint egy 5 hűtőszakasza; a hevítőszakaszban vannak elrendezve a termékek a vulkanizálási hőfokra történő felmele­gítését végrehajtó fűtőtestek, vagy egyéb fűtőbe­rendezés, a hűtőszakaszban viszont a fűtéshez szükséges eszközök vannak. 10 Kábelek vulkanizálására általában olyan vulkani­záló csövet alkalmaznak, amelyen a vulkanizálandó terméket keresztülviszik, majd olyan hőmérsékletre hevítik fel, amelyen a vulkanizálási reakció végbe- 15 megy, ennek megtörténte után a már vulkanizált terméket a vulkanizáló csőben lehűtik és onnan foko­zatosan kihúzzák. Az ily módon foganatosított vul­­kanizálásra alkalmas (ún. „crosslinking’) anyagként jön számításba az alacsony-nyomású polietilén 20 (HPDE), a magasnyomású polietilén (LPDE), az etilénpropilén (EPR) és egyéb szintetikus gumik, továbbá a természetes gumi is. A vulkanizálandó termék felhevítésére különböző módszerek ismeretesek. Ezek közül néhányat az 25 alábbiakban ismertetünk: Az egyik módszer szerint a vulkanizálandó ter­méket a vulkanizáló csőben vízgőzzel hevítik fel a vulkanizálási hőfokra, amely általában 180-210 °C, a gőz nyomása pedig ennek megfelelően 1-2 att, 30 2 A vulkanizálási teljesítmény függ a vulkanizáló cső hosszúságától és a vízgőz hőfokától. Ha a vízgőz hőmérsékletét növeljük, úgy elkerülhetetlenül nő a gőz nyomása is, ami viszont már esetleg a termék mechanikai szilárdságára nézve kedvezőtlen. Éppen ezért - már csak gazdasági okokból is-eltekin­tettek attól, hogy a hőmérséklet és a nyomás értékét az ezidőszerint alkalmazott vulkanizáló csövekben növeljék. Sőt, a cső hosszának a növe­lése sem gazdaságos egy bizonyos határon túl. Egy vulkanizáló láncban a vulkanizáló cső hosszúsága általában 100-150 méter, függőleges csövek eseté­ben pedig 40—70 méter. Ismeretesek továbbá az olyan vulkanizáló csövek is, amelyekben a vulkanizálandó termék felhevítését infrasugárzók segítségével hajtják végre. Ezek a su­gárzók a vulkanizáló csövön belül vannak elhe­lyezve. A vulkanizáló csövön belüli, szükséges nyomást védőgázzal biztosítják. Ilyen berendezést ismertet a 3 588 954 lajstromszámú amerikai szaba­dalmi leírás. Az infrasugárzóknak a vulkanizáló cső belsejében történő elrendezése azonban technikailag nehézkes. Éppen az infrasugárzók által elfoglalt hely miatt a vulkanizáló cső átmérőjét nagyobbra kell méretezni és a falvastagságnak is nagyobbnak kell lennie a szokásosnál. Az infrasugárzók intenzív felületi sugárzása miatt a vulkanizálandó termék fe­lülete könnyen megsérül. Ezt a módszert és az eh­hez szükséges berendezést éppen ezért vertikális 177019

Next

/
Oldalképek
Tartalom