177006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fafelületek védelmére alkalmas kompozíciók felhasználhatóságának javítására

177006 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1977. XI. 11. (NA-1073) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XII. 27. Megjelent: 1982, V. 31. Nemzetközi osztályozás: B 27 K 3/34, C 09 D 3/00 C 09 D 5/00 *r f e Feltalálók: Szabadalmas: Fülöp János okleveles vegyész, 10%, Keresztessy Zsoltné okleveles vegyész, 10%, Arga István művezető' 10%, Nyírbogdány, Dr. Vámos Endre okleveles vegyész 15%, Gyöngyössy Lajos okleveles vegyészmérnök, 21%, Pintér Gyula vegyésztechnikus, 15%, Papp Józsefné okleveles vegyész, 5%, Budapest, Do­­nászy Ferencné vegyész-technikus, 7%, Százhalombatta, Besnyő Miklós okle­veles vegyészmérnök, 7%, Budapest____________________________________ Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, Százhalombatta és Tiszai Kőolajipari Vállalat, Leninváros Eljárás falfelületek védelmére alkalmas kompozíciók felhasználhatóságának javítására 1 A találmány tárgya új eljárás fafelületek védel­mére alkalmas kompozíciók felhasználhatóságának javítására. A találmány szerint kialakított, lakkbá­zisú kompozíciók különösen előnyösen alkalmaz­hatók víz, gombásodás és az időjárás hatásainak fo- 5 kozottan kitett faalkatrészek, faházak és egyéb fa­felületek védelmére. A védőlakkokkal szemben támasztott elsőrendű követelmény az, hogy vízeltávolító, víztasztító és 10 gombásodásgátló tulajdonságokkal rendelkezzenek, továbbá nagymértékben ellenálljanak az időjárás ha­tásainak. A jelenleg ismeretes, fafelületek védelmére alkalmazott védőlakk-kompozíciók e követelmé­nyeknek nem tesznek maradéktalanul eleget. Az is- 15 mert védőlakkok közös hátránya, hogy csak légszáraz fafelületekre vihetők fel, ellenkező eset­ben ugyanis a fafelületről utólag elpárolgó víz hatá­sára a lakkréteg felhólyagosodik és lehámlik. A na­gyobb nedvességtartálmú falfelületeken a védőlakk 20 penetrációja is egészen minimális, ezáltal a fafelü­lethez való kötődése sem kielégítő. Az ismert védőlakkok nagy része megfelelő vízzáró hatással sem rendelkezik, azaz ezeken az anyagokon a víz viszonylag könnyen átdiffundál. E hátrány kiküszö- 25 bölése érdekében az ismert védőlakkokat rendsze­rint több rétegben viszik fel a védendő felületre. Az 565 637 sz. svájci szabadalmi leírás eljárást ismertet nehezen impregnálható faanyagok impreg­­nálhatóságának javítására. Az eljárás első lépésében 30 2 a fafelületet olyan kondenzációképes vagy polime­­rizációképes anyaggal kezelik, amely duzzasztja a faanyagot vagy kioldja a faanyag egyes komponen­­seit, majd hőkezeléssel, vagy polimerizációs partner felvitelével és azt követő hőkezeléssel alakítanak ki polimer védőréteget a fafelületen. A faanyagot minden egyes kezelési művelet után megszárítjuk. A fa impregnálhatóságának javítása annak tulajdo­nítható, hogy az első kezelési lépésben felvitt anyag új póruspkat alakít ki a faanyag felületi rétegében, amelyekbe az impregnálószer be tud ha­tolni. Az eljárás hátránya, hogy bonyolult, munka- és energiaigényes. További hátrányt jelent, hogy ez az eljárás nem alkalmazható rendeltetési helyükre beszerelt fatárgyak (pl. felállított faházak, ajtók, bútorok stb.) felületének kezelésére, mert ilyen esetekben nem lehet a szükséges hőkezelést végre­hajtani. A védőlakkok gombásodásgátló sajátságainak biz­tosítására a kompozícióban rendszerint fungicid ha­tású anyagokat kevernek. A 245 256/1976. sz. szovjet szabadalmi leírás szerint fungicid anyagok­ként naftenátokat, fenolátokat, továbbá egyéb hi­gany-, cink-, ón- és rézvegyületeket alkalmaznak. Zsírszerű védőkompozíciókhoz fungicid anyagok­ként 0,3-1,0 súly%-ban 8-oxo-kinolint vagy 8-oxi­­-kinolin-származékokat, például réz-8-oxi-kinolint kevernek. A Journal of Paint Technology 595, 48-55 (1974) közlemény fungicid anyagokként hi-177006

Next

/
Oldalképek
Tartalom