176856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos észterezésre

iv/fArrvAP SZABADALMI 176856 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Iwflp Bejelentés napja : 1976. IX. 1. (PE—996) B 01 D 3/34 Közzététel napja: 1980. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók : Szabadalmas: Cieslik Izabela vegyészmérnök, Kedzierzyn, Sadlowski Jan vegyész, Kedzierzyn, Szopa Zbigniew vegyészmérnök, Kedzierzyn, Slugocki Eugiehiusz vegyészmérnök,Kedzierzyn, Mlynarczyk Miroslaw vegyészmérnök, Kedzierzyn, Masai Czeslaw vegyész, Kedzierzyn, Gorywoda Hubert gépészmérnök, Niedobczyce pow. Rybnik, Pawlica Henryk gépészmérnök, Kedzierzyn, Lewicki Marek vegyészmérnök, Kedzierzyn, Kostarczyk Józef elektrotechnikus, Kedzierzyn, Zawadzki Emil gépésztechnikus, Kedzierzyn Lengyelország Zjednoczenie „Petrochemia” Zaklady Azotowe „Kedzierzyn” Przedsiebiorstwo Panstwowe, Kedzierzyn-Kozle, Lengyelország Eljárás és berendezés folyamatos észterezésre 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés folyamatos észterezésre, különösen szerves savaknak vagy savan­­hidrideknek 4—20 szénatomos alkoholokkal történő folyamatos észterezésére. Szerves savanhidridnek vagy szerves savnak és feles­legben alkalmazott alkoholoknak katalizátor jelenlété­ben 125 C° és 180 C° közötti reakciója során az alko­hol észtere és víz képződik. A reakció meggyorsítása érdekében előnyös a víznek a lehető leggyorsabban tör­ténő eltávolítása a reakcióelegyből, ugyanis ha a víz­eltávolítás nagyon lassan történik, nem kívánt egyen­súly alakul ki, ez pedig a kapott diészter hidrolízisét eredményezi. Az észter-szintézisnél a diésztert eredmé­nyező főreakciót mellékreakciók kísérik, amelyek ered­ményeként elszíneződött vegyületek keletkeznek, ame­lyek rontják a végtermék minőségét. Minthogy az ész­­terezés elősegítésére és a reakcióban részt vevő anyagok emelt hőmérsékleten való melegítésének lerövidítésére katalizátorokat alkalmaznak, rövidebb idő alatt na­gyobb vízmennyiséget kell eltávolítani a reakcióelegy­ből. Víznek a reakcióelegyből történő eltávolítására vala­mely azeotrop-elegyet alkotó szert, például benzolt vagy egy közömbös gázt, például nitrogéngázt használ­nak, mindezek az anyagok azonban a reakcióközegben keletkező vízzel együtt átmennek a folyadékfázison. Az ilyen diészter-szintézisnek folyamatos végrehajtá­sát a reakcióidő megnövekedése és a kapott tennék kedvezőtlen elszíneződése jellemzi. A leírt észterezési módszert olyan kolonna-típusú be-2 rendezésben vitelezik ki, amely buboréksapkás tányé­rokat tartalmaz (1 115 251 sz. NSZK-beli szabadalom), ahol a gázfázisnak a reakciófolyadékon való átbuboré­­koltatása a már képződött észter részleges hidrolízisét és a nem kívánt mellékreakciók számának megnöveke­dését okozza. Az észterek előállításának ismert módszereit szaka­datlanul tökéletesítik jó minőségű és elegendő mennyi­ségű termék előállítása érdekében. Azt találtuk, hogy lehetőség nyílik az észterezés fo­lyamatos megvalósítására az eddig ismert módszerek hátrányainak elkerülésével. A találmány szerint az észterezési eljárást úgy végez­zük, hogy meggyorsítjuk a kémiai reakciót. A talál­mány értelmében a folyamatos észterezést valamely tá­­nyéros kolonnában 125 C° és 180 C° közötti hőmérsék­leten végezzük, keverő és vízeltávolító anyagként vala­mely közömbös gázt alkalmazunk és az észterezési fo­lyamatban képződött gőzöket a folyadékfázistól elkü­lönített térben vezetjük el. Ezzel elkerüljük azt, hogy a gázfázis átbuborékoljon a tányérokon levő reakció­folyadékon, a folyadékfázis pedig egy elkülönített túl­folyó-rendszeren jut a felső tányérokról az alsó tányé­rokra. A túlfolyó-rendszert két koncentrikusan elhe­lyezett cső vagy egy a válaszfalak és a kolonnafal kö­zött kialakított elkülönített tér alkotja. A reakcióban részt vevő anyagok egyik tányérról a másik tányérra folynak oly módon, hogy a folyadék a tányér felső ré­szére jut és annak alsó részéről a túlfolyó-rendszer csö-5 10 15 20 25 30 176856

Next

/
Oldalképek
Tartalom