176806. lajstromszámú szabadalom • Infravörös fénnyel vezérelhető folyékony kristálycella
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176806 JÉRÍIL Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: 1976. VI. 4. (1E—744) G 02 F 1/13 G 09 F 13/24 Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok: 1975. VI. 5. (584.083) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XI. 28. Megjelent: 1981. XII. 31. Feltaláló: Sprokel Gerard John. mérnök. San José, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas: International Business Machines Corporation, Armonk. N. Y.. Amerikai Egyesült Államok Infravörös fénnyel vezérelhető folyékony kristálycella 1 2 A találmány tárgya infravörös fénnyel vezérelhető folyékony kristálycella, folyékony kristályréteggel, és annak mindkét oldalán elhelyezett áttetsző elektródaréteggci. A/ úgynevezett folyékony kristályok sokféle területen 5 kerülnek felhasználásra a technikában. Különösen az utolsó öt évben értünk cl jelentős eredményeket ezen a területen. Például behatóan megvizsgálták a termikus másolás anyagait vagy más felhasználását a folyékony kristályoknak hőérzékeny területeken. 10 A folyékony kristályccllák vezérlése infravörös fénnyel vagy hősugárzással különösen azért érdekes, mert a fázisátmenethez szükséges hőenergia mennyisége nagyon kicsi, összehasonlítva például a rejtett hőmennyiségekkel. amelyek szerves vcgyülctck olvadékaihoz kötődnek. 15 Az ilyen folyékony kristályccllák helyi melegítésének nehézségei az infravörös fénysugárzással azzal magyarázhatók. hogy az ismert folyékony kristályok az infravörös sugárzási tartományban gyakorlatilag áttetszőek. Ez okozza, hogy a besugárzott infravörös fény energi- 20 ája csak kis mértékben nyelődik el a folyékony kristályrétegben, és sokkal nagyobb mértékben a szomszédos, más anyagokból, mint például az üvegvédő rétegekből készülő szomszédos rétegekben nyelődik el. Az ilyen üvegborítású, folyékony kristálycella a besugárzott ener- 25 giának mintegy 10—15%-át abszorbeálja csak, és ezen kívül az energia legnagyobb része az üvegben szóródással veszendőbe megy. A besugárzott infravörös energia nagyobb részének abszorbeálása érdekében ismeretes olyan eljárás, hogy a 30 folyékony kristálycella anyagához kiegészítő töltőanyagokat kell keverni, például, a 3.666.947 sz., 3.499.702 sz.. a 3.440.620 sz. és a 3.409.404 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból. Az abszorbeáló töltőanyagok szuszpendálása a folyékony kristályrétegben különböző hátrányokkal jár, amelyek a folyékony kristály tulajdonságait negatívan befolyásolják. Az ilyen színezőanyagok inkább abszorbeálnak a látható sugárzási tartományban, mint az infravörösben. Ezáltal a kijelzés vagy az ábrázolás egytónusúan színeződik, amelynek hatására a sugárzás abszorbeiójának nyeresége az infravörös fényből ismét kárba vész. A színezőanyag szuszpenzió például az ilyen cella kivetítésekor szemcsés hátteret kap. Az ilyen adalékok megváltoztathatják a cella elektromos tulajdonságait és ezzel az elektrooptikai tulajdonságait is. mivel az ilyen színezőanyagok legtöbbször sók. Megállapították, hogy bizonyos komplex vegyületek, mint a bisz(ditiobcnzil)-nikkel a sugárzási energiát az infravörös sugárzási tartományban nyeli cl, nem pedig a látható tartományban. Az abszorpció sáv azonban nagyon keskeny. Az ilyen komplexvegyület oldata N-metilpirrolidonban erősen abszorbeál 940 nanométernél, azonban nagyon gyengén abszorbeál 850 nanométernél, a galliumarzenidlézer hullámhosszán. Ennek következtében az ilyen oldat a galliumarzenidlézerből kisugárzott energiát nem nyeli el megfelelő mértékben, és ezért nem lenne megfelelő infravörös fénnyel vezérelhető folyékony kristálycellához. A találmány elé célul tűzzük ki olyan infravörös fény-176806
