176761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,2,6,6-tetrametil-4-oxo-piperidin (triacetonamin) előállítására

MAGYAR SZABADALMI 176761 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. VI. 21. (Cl—1483) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 211/44 w Elsőbbsége: Svájc: 1973. VI. 25. (9241/73), 1973. X. 5. (14257/73), 1974. IV. 19. (5439/74), 1974. IV. 24. (5599/74), 1974. V. 22. (7018/74). ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XI. 28. Megjelent: 1981. XII. 31. ' Feltalálók : Szabadalmas : dr. Orbán Ivan vegyész, Basel, Ciba—Geigy AG., Basel. Svájc dr. Lind Hanns vegyész, Liestal, dr. Brunetti Heimo vegyész, Reinach, dr. Rody Jean vegyész, Basel, dr. Rasberger Michael vegyész, Allschwil, Svájc Eljárás 2,2,6,6-tetrametiM-oxopiperidin (triacetonamin előállítására) 1 A találmány 2,2,6,6-tetrametil-4-oxopiperidin (triace­tonamin) előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. E vegyidet értékes intermedier például az 1.695.753 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali iratban ismertetett stabilizátorok előállításánál. A 2,2,6,6-tetrametil-4-oxopiperidint (tríacetonamint) egy ismert eljárás szerint úgy állítjuk elő, hogy 2,2,4,4,6- -pentametil-2,3,4,5-tetrahidropirimidint víz jelenlétében valamely Lewis-savval, előnyösen cinkkloriddal vagy kálciumkloriddal, reagáltatnak. A kiindulási anyagként alkalmazható pirimidin-származék acetonból és ammó­niából előállítható, a reakcióközegből való elkülönítése, valamint adott esetben tisztítása, jelentős munkaráfor­dítást igényel. Történtek már arra is kísérletek, hogy a két reakciólé­pést egyesítsék, azaz a tríacetonamint közvetlenül ace­tonból, a pentametiltetrahidropirimidin elkülönítése nélkül, állítsák elő. A megfelelő kísérletek azonban mindezideig nem adtak kielégítő kitermeléseket, reak­­cióelegyek keletkeznek, amelyek szétválasztása nehéz és veszteséges. Triacetonamin előállítását ismerteti az 1.695.753 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat. Az eljárás szerint diacetonalkoholt, ammóniát és egy ketont reagáltatnak Lewis-sav jelenlétében. Ugyan­akkor a találmány szerinti eljárásban egyrészt nemcsak Lewis-savak, hanem protonsavak és azoknak ammóniá­val vagy szerves nitrogénbázisokkal alkotott sói is hasz­nálhatók katalizátorként, lényegesen kevesebb (0,2— 12 mólszázalék) katalizátor használata szükséges, mint a 2 hivatkozott eljárásban, ahol a mennyiség 52—54%, ugyanakkor a reakció nem lassúbb a jelen találmány esetén. A korábbi eljárás maximális kitermelése 52%, szemben a jelen találmány 80—90%-os kitermelési érté- 5 keivel. Ugyancsak triacetonamin előállítását ismerteti az Mh. Chem. 99, 1145 cikke (Asinger eljárás). Ezen eljárásban acetonból és ammóniából indulnak ki, és a reakciót kal­­ciumklorid jelenlétéban végzik. Nem definiálják azon- 10 ban a reagensek egymáshoz viszonyított mólarányát. A katalizátor mennyisége, bár konkrétan nem adják meg, mindenképpen 50% felett kell legyen, az alkalma­zott acetonhoz viszonyítva. A reakció hőmérséklete 150 C° felett van, míg a találmány szerint, jóllehet lénye - 15 gesen kevesebb katalizátort használunk, 65 C° alatti hő­mérsékleten dolgozunk. Az Asinger-eljárás csak 40% körüli kitermeléseket ad, tehát kitermelése mindössze fele a találmány szerinti eljárásnak. Meglepő módon azt találtuk, hogy meghatározott el- 20 járási körülmények betartása esetén közvetlenül aceton­ból állítható elő triacetonamin jó kitermeléssel és jó tisztaságban. Az eljárás két eljárási lépésből áll, amelyek közvetlenül egymás után végrehajthatóak, így az eljárás mindenekelőtt tetrametilpiperidon nagyipari előállításá- 25 ra alkalmas. A találmány tárgya tehát eljárás 2,2,6,6- -tetrametil-4-oxo-piperidin előállítására aceton és am­mónia protonsav, Lewis-sav vagy protonsav-ammó­­niumsó katalizátor jelenlétében végzett reakciójával, melynek során adott esetben az aceton egy részét di- 30 acetonalkohollal helyettesítjük, és/vagy adott esetben 176761

Next

/
Oldalképek
Tartalom