176638. lajstromszámú szabadalom • Anyagmozgató kocsi

176638 MAGTAB népköztAksasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. XI. 15. (AA—907) Nemzetközi osztályozás: E 04 G 21/02, B 62 B 3/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. X. 28. Megjelent: 1981. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Sátrán Csabáné oki. építészmérnök, Durnics Pálné gépész technikus, Tamás 21. sz. Állami Építőipari Vállalat, Gábor oki. gépészmérnök, Budapest Budapest Anyagmozgató kocsi 1 A találmány anyagmozgató kocsi szemcsés anya­gok kis távolságú mozgatására és beépítési helyre juttatására, főleg előre megkevert ún. transzport­­beton elterítésére. A kocsinak az elterítendő és bedolgozandó anyagot befogadó tároló tartálya, va- 5 lamint a tároló tartályt alátámasztó vázszerkezete, a kocsi mozgatására alkalmas futóműve és kezelő helye, pl. megmarkolható tolórúdja van. Az épületek teherhordó tartószerkezetének épí­tése az utóbbi évtizedekben nagymértékben fejlő- 10 dött. Ezt elsősorban az előregyártásnak és az előre­gyártóit szerkezetek nagyfokú gépesítettséggel való beépítésének lehet köszönni. Az űn. komplex gépe­sítés lehetővé tette, hogy előregyártott szerkezeti elemekből kizárólag ún. szerelési munkával lehessen 15 teljes épületszerkezeteket összeállítani. A helyszíni építéskivitelezés tekintetében az elő­­regyártáson alapuló építéstechnológiához képest számottevően elmaradott azokban a monolit mód­szerekkel való építés. Igen lassú pl. az ún. „befe- 20 jező munkáknak” a végrehajtása. Ezekre csak a teherhordó tartószerkezetek elkészülte után kerül sor, de elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy az építmény rendeltetésszerű funkcióját be tudja tölteni. A befejező munkák tekintélyes része olyan 25 természetű, hogy helyszíni beton vagy valamilyen utószüárduló habarcs készítésével, rendeltetési he­lyére való eljuttatásával és bedolgozásával jár. Az említett befejező munkák legtipikusabb faj­táját képezi az aljzatbetonok, különböző ágyazati 30 2 és/vagy kiegyenlítő rétegek elkészítése. Ezek min­den olyan helyen szükségesek, ahol a teherhordó födémre a járófelületül szolgáló burkolat vagy pa­­dozati réteg közvetlenül nem helyezhető rá. Az ágyazati, illetve kiegyenlítő rétegek ma is a sok évtizeddel ezelőtti elavult módszerekkel készülnek. A nyers betont vagy habarcsot talicskával vagy ún. japánerrel mozgatják és lapátolással terítik el. Ezek a műveletek igen lassan végezhetők el, sok élőmunkát kívánnak, az épület belsejében pedig nem kívánatos szennyeződéseket okoznak. Kedve­zőtlen az is, hogy a nem kívánt helyre jutott habarcsok vagy betonok megszilárdulásuk után csak nehézkesen - sok esetben csupán véséssel - távo­líthatók el. A talicskával történő anyagszállítás esetén egy hét fős munkabrigád 5 cm vastag aljzatbetonból egy műszak alatt kb. Í20m2-t tud elkészíteni. Nem sokkal kedvezőbb a japánerrel való anyagszál­lítás esetén sem a helyzet, melynél egy ugyancsak hét fős brigád 180m2-t tud egy műszak alatt bedolgozni. Léteznek nagy teljesítőképességű aljzatbetonozó gépek is. Ilyeneket az utóbbi években az NSZK­­-ban fejlesztettek ki. Jellegzetességük, hogy sűrített levegővel működő betonszivattyú továbbítja csőve­zetékeken keresztül a bedolgozandó betont a kí­vánt helyre. Eltekintve attól, hogy egy-egy ilyen berendezés beruházási költsége több tízezer dollár­nyi, mégsem tekinthető a gépek alkalmazása kívá-176638

Next

/
Oldalképek
Tartalom