176566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsoládi elrendezés N-tagból álló szűrőcsoport, pl. fésűszűrő áteresztő tartományi hullámosságának mérésére és a mérési eredmény rögzítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. VI. 30. (ME—2085) Közzététel napja: 1980. IX. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. 176566 Nemzetközi osztályozás: G 01 R 27/28 Feltalálók : Szabadalmas : Fürth Sándor oki. villamosmérnök 70% Mechanikai Laboratórium Jánosi Péter elektrotechnikus 30% Híradástechnikai Kísérleti Vállalat, Budapest Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés N tagból álló szűrőcsoport, pl. fésűszűrő, áteresztő tartományi hullámosságának mérésére és a mérési eredmény rögzítésére 1 , 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés, mely lehetővé teszi, hogy n tagból álló szűrőcsoport, pl. fésűszűrő, áteresztő tartományi hullámosságát közvetlenül mérjék és a mérési eredményt rögzítsék anélkül, hogy ehhez a szűrőtagok n számának megfelelő csatornaszámú regisztráló készülékre legyen szükség. Többtagú szűrőcsoportok a nagyfrekvenciás technikában igen széleskörűen és sokféle változatban nyernek alkalmazást. A többtagú szűrőcsoportok sajátos típusa az ún. fésűszűrő. Ez olyan szűrőcsoport, melynek eredő csillapításgörbéjét a tagok egyedi csillapításgörbéinek burkolója adja, de melynél — rendeltetéséből folyóan — az egyes szűrőtagok egyedi csillapításgörbéi is fontos szerepet játszanak. A fésűszűrő rendeltetése ugyanis az, hogy a szűrő eredői áteresztő tartományába eső minden jelet — elvileg azonos üzemi csillapítással — áteresszen, de a jel elvben mindenkor csak annak az egyedi szűrőtagnak a kimenetére jusson, mely szűrőtag névleges áteresztő tartományába a jel esik. Ideális esetben ez azt jelenti, hogy a fésűszűrő áteresztő tartományát n darab, szorosan egymás mellett a frekvenciatengelyen elhelyezkedő sávszűrő tartomány alkotja, s az egyedi sávszűrő tartományok áteresztő tartományi üzemi csillapítását vízszintes egyenes jellemzi, míg a csillapításgörbe ideális felfutási és lefutási ága egy-egy függőleges egyenes, s a szomszédos tagok felfutási, illetve lefutási ágai egybeesnek. Természetesen ilyen ideális sávszűrők nincsenek. A fésűszűrő tényleges csillapításgörbéje pl. az 1. ábrán mutatott legalsó görbéhez hasonló. Az első ábrán legfelül látjuk a szűrőcsoport első Tj tagjának valóságos 30 csillapításgörbéjét, alatta pedig a második T2 tag, a harmadik T3 tag és az n-edik T„ tag csillapításgörbéjét. Ha ezeket a frekvenciatengelyen együtt ábrázoljuk, akkor kapjuk az ábrán legalul feltüntetett eredő görbét, mely- 5 nél a sávközép frekvenciája tagonként sorrendben fon f02, f03,..., f0n és az egyedi csillapítási tartományok nem ideális alakja folytán az eredő csillapítási görbe sem az egész áteresztő tartomány mentén vízszintes egyenes, hanem egyfelől az egyedi csillapítási görbéknél mutat- 10 kozó hullámosságok jelentkeznek az eredő csillapítási görbénél is, másfelől a szomszédos csillapítási tartományok találkozásainál sem egymáson felfekvő egyeneseket látunk, hanem többé-kevésbé meredek ferde vonalakat, melyek egymást — rendszerint a névleges csilla- 15 pítási szint alatt — metszik. A fésűszűrő rendeltetése — mint már említettük —, hogy a közös bemenetre adott jeleket a teljes áteresztő tartományban egyenletes csillapítással áteresszen, s hogy a jelek mindenkor annak a szűrőtagnak a kimenetén jelenjenek meg, melynek név- 20 leges áteresztési tartományán belül fekszik a jel. Nyilvánvaló, hogy az 1. ábrán látható — nem ideális — csillapítási görbe esetén ez a követelmény nem teljesül maradéktalanul. Arra a kérdésre, hogy frekvenciafüggően milyen a csillapítás ingadozása, éppen az ábrázolt hul- 25 lámosság mértéke ad választ. Az 1. ábra legalsó görbeseregénél pont-vonallal ábrázolt görbe a fésűszűrő egyedi csillapítási görbéinek B burkolójáí ábrázolja és a B burkológörbének ÁH-val jelölt ingadozását (a legnagyobb és legkisebb csillapításérték közötti különbséget) adjuk meg a hullámosságot jellemző mértékként. 'Az áb-176566
