176565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék széndioxiddal történő kezelésére, főként lúgos szennyvíz semelegesítésére

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati TALÁLMÁNY 176565 i JFlk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VI. 9. (ME—2075) C 02 C 1/00 Közzététel napja: 1980. IX. 27. _ '• "ÍTt-lhé* ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1981. IX. 30. HIVATAL • Feltalálók : Szabadalmas: Bódás Sándor oki. vegyészmérnök 40% Mélyépítési Tervező Vállalat, Sdrávich János oki. gépészmérnök 25% Budapest Szebeni Gábor oki. gépészmérnök 25% Nagy Géza oki. gépészmérnök 10% Budapest Eljárás és berendezés folyadék széndioxiddal történő kezelésére, főként lúgos szennyvíz semlegesítésére 1 A találmány folyadék széndioxiddal kezelésére törté­nő eljárásra és berendezésre vonatkozik. A találmány például lúgos szennyvíz semlegesítésére, hűtővizekrekar­­bonizálására és hasonló feladatok megoldására alkal­mazható. Ismeretes, hogy élővizekbe és közcsatornákba szenny­vizek csak abban az esetben vezethetők be, ha sav-, illet­ve lúgtartalmuk meghatározott érték alatt van. A lúgos szennyvizek semlegesítésére általában erős sa­vakat, úgymint sósavat és kénsavat használnak. Mivel azonban a sósav meglehetősen drága, a semlegesítés többnyire kénsawal történik. A kénsav hátránya viszont, hogy az egészségre ártalmas, maradandó károsodásokat okozhat. Alkalmazásánál problémát jelent, hogy tömény állapotban +10 °C alatti hőmérsékleten bedermed, hí­gítva pedig rendkívül korrozív tulajdonságú. Hátrányos tényező továbbá, hogy a semlegesítés során az adagolt vegyszer mennyiségével arányosan növekszik a semlege­sített szennyvíz szulfáíion-koncentrációja, ami beton­korróziót okoz, tehát a csatornarendszer jeleníts káro­sodását idézheti elő. Az erős savakkal — így a kénsawal — történő semle­gesítési folyamatra e savak titrálási görbéje jellemző. En­nek pH=7 értéknél inflexiós pontja van, s a görbe az inflexiós pont közelében rendkívül meredek. Ezért az erős savakkal való semlegesítés 3—10 pH között meg­lehetősen nagy nehézségeket okoz, mivel minimális sav­felesleg vagy -hiány nagy pH-ingadozásokkal jár. Ebből következően a szennyvíz és sav között bosszú érintkezési időtartamot kell biztosítani, és — mivel erős savakkal a 2 semlegesítés egyszerű szabályozási körrel egy lépésben általában nem végezhető el—költséges szabályozástech­nikai berendezéseket kell alkalmazni. Rendszerint dur­va-finom szabályozást, átlagolt ■— és kaszkádszabályo- 5 zást végeznek. A fenti okok, valamint bizonyos iparágakban — pél­dául a timföld-, a textil-, az élelmiszeriparban — kelet­kező szennyvizek egyre nagyobb mennyisége a szakem­berek figyelmét a széndioxidos semlegesítési eljárásra irá- 10 nyitotta, mivel a széndioxid, mint gyenge sav, két foko­zatban, lapos titrálási görbe mentén reagál a lúgos szennyvízzel. Nátronlúgból kiindulva az I. fokozatba Na2COrtá 15 történik az átalakulás kb. pH= 11-ig. Azután a Na2C03 átalakul kb. pH=7,5-ig NaHC03-té.,További C02 hoz­záadásával a pH-érték lassan a savanyú tartományba megy át, amit a C02-nak vízben való oldhatósága hatá­rol be. Ennek megfelelően a lúgos szennyvizek C02-dal 20 végzett semlegesítésénél az erős savakkal való semlegesí­téssel ellentétben a túlsavazás teljesen kizárható; a szo­kásos 1%-os adagolási pontosság mellett egy lépésben is 0,1—0,2 pH-érték pontossággal lehet elvégezni a sem­legesítést. Ezenkívül a széndioxid teljes átalakulása, va- 25 lamint azok a puíferhatások, amelyek a karbonátok, il­letve bikarbónátok képződésénél bekövetkeznek, azt eredményezik* hogy a semlegesítéshez a gyakorlatban a sztöchiometrikus C02 mennyiségnek csak 70—80%-a szükséges. 30 Kedvezőtlen, de elhanyagolható jdenség.a szennyvíz 176565

Next

/
Oldalképek
Tartalom