176512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunder savamid-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176512 Bejelentés napja : 1976. VI. 25. (EE—2428) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 103/127 Közzététel napja: 1980. IX. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL * \ Megjelent: 1981. IX. 30. dr. Kis-Tamás Attila, vegyészmérnök, 25%, Pilisvörösvár, t Majoros László, vegyészmérnök, 10%, Budapest Jurák Ferenc, vegyészmérnök, 5%, Budapest Fried Gábor, vegyésztechnikus, 5%, Vecsés dr. Orbán István, vegyészmérnök, 10%, Budapest Halmos József, vegyésztechnikus, 10%, Budapest Mihályi György, vegyészmérnök, 12,5%, Budapest Gora László, oki. vegyész, 10%, Isaszeg Kovács István, vegyészmérnök, 12,5%, Budapest Szabadalmas: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás szekunder savamidszarmazékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás fontos növényvédőszer-intermedier savamidszármazékok előállítására, szekunder aminok diklóracetilezésével. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek az (I) általános képlettel jellemezhetők. A képletben 1 * * * 5 Rt és R2 egymástól függetlenül 1—8 szénatomszámú alkil-, 1—4 szénatomszámú alkenil-csoportot vagy fenilcsoportot jelent, de Rí és R2 a nitrogénatommal együtt morfoiil-csoportot is jelenthet. Az (I) általános képletű savamidok előállítása az 10 irodalom szerint vagy a megfelelő amin acilezésével (savval, savhalogeniddel, savanhidriddel, savészterrel, savhidraziddal, savaziddal, keténnel) végezhető el, vagy a diklóracetsavamid alkilezése, (illetve helyettesítése) útján jutnak a kívánt termékhez. 15 Elvben bármelyik eljárás kivitelezhető, de ipari realitása csak az egyszerű technológiával, gazdaságosan elvégezhető útnak van. A fent felsorolt lehetőségek ipari megvalósításának gátat szab, a diklóracetilkloridon kívül, a többi szárma- 20 zék körülményes és költséges előállíthatósága. A diklóracetil-származékok előállítási nehézségei főként onnan származnak, hogy a savklorid és a savészter kivételével valamennyi savszármazékot az eléggé körülményes technológiával előállítható diklórecetsavból 25 nyerik. A diklórecetsavat ecetsav klórozásával és azt követő klórozott termékek szétválasztásával kapják. A szétválasztás többlépéses és kb. 90%-os tisztaságú terméket eredményez (1,921.717 sz. USA-szabadalmi leírás). 30 2 A diklóreeetsav-származékokat ebből kiindulva to vábbi lépések beiktatásával lehet előállítani. Áttekintve az acilezési lehetőségeket, a következők' állapíthatók meg. Savval történő acilezés alifás aminok acetilezétére csak korlátozottan alkalmazható, mivel csak nagy hőmérsékleten 180—200 C°-on (az amin fp-ja felett) megy végbe a reakció, melyben jó hozamot általában csak aromás aminnal kapunk (J. Org. Chem. 17 1952, p. 568). Az átalakulást elősegítő katalizátorok — (pl. Si02; H2SO^; Aicy, vízmegkötőszerek (pl. a megfelelő savanhidrid; P2Oj) (Bér., 86 1953, p. 278), vagy a reakció közbeni oldószeres azeotróp vízlehajtás szintén csak anilin-származékok esetében bizonyultak hatásosnak. Szokásos a reakciót karbonil-diimidazol jelenlétében végrehajtani (Angew. Chem. 74 1962, p. 407), de ez a reagens ipari mennyiségben nehezen hozzáférhető. így a diklórecetsav általánosan nem alkalmazható a (II) képletű aminok acilezésére. A (II) képletben és R2 jelentése az (I) általános képletnél megadott. Diklóracetílkloriddal a (II) képletű aminok általánosan acilezhetők (2,218.097 sz. NSZK-szabadalmi leírás). Ezt a származékot nemcsak a diklórecetsavból lehet előállítani, hanem triklóretilén oxidációjával (531.579 sz. német szabadalmi leírás), vagy pentaklóretilénből kénsavas reakcióval (362.728 sz. német szabadalmi leírás) is. A diklórecetsavklorid gazdaságosabb ipari előállítási lehetőségét és felhasználását korlátozza a mono-, és 176512
