176432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására ammóniából és széndioxidból
MAGYAR népköztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 176432 0 Bejelentés napja: 1974. V. 20. (UI—216) Hollandiai elsőbbsége: 1973. V. 21. Nemzetközi osztályozás: C 07 C 127/00 ORSZÁGOS (7307036). Közzététel napja: 1980. VIII. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Verstegen Johannes Dieudonné Maria vegyész, Kaasenbrood Petrus Johannes Unie van Kunstmestfabneken Cornelis vegyész, Sittard, Hollandia B.V., Utrecht, Hollandia Eljárás karbamid előállítására ammóniából és széndioxidból 1 2 A találmány karbamidnak ammóniából és széndioxidból történő előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az eljárás során ammóniát és széndioxidot egy ■eakciózónában reagáltatunk és ezt követően egy kigőzölő zónában, amelyet egy hőcserélő fal választ el a reakciózónától, a keletkező szintézisoldatban levő ammóniumkarbamát legnagyobb részét lényegében a reakciózóna nyomásának megfelelő nyomáson elbontjuk és a bomlástermékeket gáz alakú 10 széndioxid, ammónia, közömbös gáz vagy ezen anyagok közül legalább kettő elegyének a segítségével elvezetjük, emellett a reakciózónában a hőmérsékletet 210 és 245 °C között, a nyomást pedig 250 és 600 atmoszféra között tartjuk és az 15 NH3/CO2 össz-mólarányt a reakciózóna folyadékfázisában 2,5 és 8 közötti értékre állítjuk be. Egy ilyen eljárást már leírtak a 3 406 201 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban. Az ott ismertetett eljárásnál az volt a cél, 20 hogy a kigőzölő kezelést az ammóniumkarbamát képződésénél felszabaduló hőmennyiség hasznosítása mellett hajtsák végre. Ehhez a reakciózóna a hőcserélő csövek, amelyekben a tisztítókezelés történik, külső oldalán helyezkedik el. Nem világos 25 azonban, hogy ebben a reakciózónában hogyan tud használható mennyiségben ammóniumkarbamát képződni. Az ammóniát ennél az eljárásnál lent vezetik be a reakciózónába és a csövek felett levő gáztérben lép először érintkezésbe a karbamát és a 30 karbamid képzéséhez szükséges gáz alakú széndioxiddal, mivel a széndioxidot először kigőzölő gázként használják fel a csövekben és ezt követően a kiűzött széndioxiddal, ammóniával és vízzel való 5 összekeverés után felül áramlik ki a csövekből. Kizártnak látszik továbbá, hogy az erre az eljárásra említett hőmérsékleten és nyomáson — még abban az esetben is, ha a reakciózónában bizonyos átalakulás végbe is megy - a szintézisoldatban levő karbamát a kigőzölő zónában kielégítően elbontható anélkül, hogy kívülről hőt vezetnének be. A találmánnyal az volt a célunk, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amely mentes az említett hátrányoktól. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a reakciózónából az át nem alakult ammóniából és széndioxidból, valamint inert gázból álló elegyet felül elvezetjük, az elegynek meghatározott mennyiségét - amely a kigőzölő zónából távozó gázelegy mennyisége 10-50 súlysának felel meg - ennek a gázelegynek legalább egy részével együtt a reakciózóna alsó részébe visszavezetjük és a reakciózónából, valamint a kigőzölő zónából elvezetett gázelegy vissza nem vezetett részét mosózónába vezetjük. A reakciózónában az előnyös hőmérsékletértékek 215 °C és 230 °C között vannak. Amennyiben a találmány szerinti eljárásnál ammóniát és széndioxidot a gyakorlatban eddig szokásosnál jóval nagyobb nyomás- és magasabb hőmérsékletértékeken reagáltatunk, ezeknek az anyagok-176432
