176428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti berendezésnél vonatirányító jelek automatikus továbbítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176428 Bejelentés napja: 1976. VII. 01. (Sí—1523) Nemzetközi osztályozás: B 61 L 23/00 Svájci elsőbbsége: 1975. VII. 02. (8593/75) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent: 1981. VIII. 31. Feltaláló: Faust Hans oki. mérnök, Kindhausen, Svájc Szabadalmas: Société Technique pour l’Industrie Nouvelle S.A. „STIN” Vevey, Svájc Eljárás vasúti berendezésnél vonatirányító jelek automatikus továbbítására 1 A találmány tárgya eljárás vasúti berendezésnél vonatirányító jelek automatikus továbbítására, a­­mely vasúti berendezésben minden egyes vasúti térköz egy tárolóval van ellátva, és amely eljárás órán a vonatszámot is tartalmazó vonatirányító 5 jelet a vonat által elfoglalt térközhöz tartozó táro­lóba beírjuk, és azt ott mindaddig tárolva tartjuk, amíg a vonat a térközből ki nem halad. A vonatszámjelentő berendezések egyrészt arra szolgálnak, hogy az állítóberendezés kijelző tábláján 10 optikai úton megjelenítsék a vonatszámot és ezzel a kezelő személy számára lehetővé tegyék a vonat azonosítását, másrészt felhasználhatók a vasúti be­rendezések automatizálására, amennyiben a vonat­számból vagy annak egy részéből, avagy a vonat- 15 számhoz hozzáadott további számokból vagy be­tűkből megállapítható a kérdéses vonat célállomása. Ezekből a vonatirányító jelekből automatikusan ki­választható és beállítható a kérdéses vonat vágány­­útja. A szokásos vonatszámjelentő berendezésekben 20 általában minden egyes térközhöz egy-egy tároló és kijelző van hozzárendelve. Az ismert eljárás szerint amikor egy vonat egy vasúti jelző mellett elhalad, a vonatirányító jel, pl. vonatszám a következő térközhöz tartozó táró- 25 lóba kerül átírásra, és az elhagyott térközhöz tar­tozó tárdó tartalma törlésre kerül. Hosszú térközök esetén eme ismert eljárás sze­rint biztosítható, hogy a vonatszám a kérdéses térköz tárdójába időben beírásra kerüljön ahhoz, 30 2 hogy azt automatikusan ki lehessen értékelni, és a kiértékelésnek megfelelő vágányutat be lehessen ál­lítani, aminek eredményeképpen a térköz végén levő jelzőt időben „szabad” állásba lehet hozni. Rövidebb térközök, avagy több jelzővel ellátott térközök esetén minden esetben több egymás után következő jelzőnek kell „szabad” jelzést mutatnia, hogy a vonat haladása zavartalan legyen. Ilyen esetben a fent ismertetett vonatszám továbbítási eljárás különösen a nagy sebességű vonatok káros lassítását illetve megállítását eredményezheti, mivel a jelzők „szabad” állásba hozása nem történik meg kellő időben. A találmány szerinti eljárással olyan megoldást kívánunk adni, amely a fenti hátrányt kiküszöböli. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy a vonatszámot is tartalmazó vonatirányító jelet nem­csak a vonat által elfoglalt térközhöz tartozó táro­lóba újuk be, hanem beállított vágányát és a hozzátartozó jelzők „szabad” állása esetén legalább egy következő térközhöz tartozó tárolóba is, és a vonat ,szabad” állásba levő jelző mellett történő elhaladásakor az éppen elhagyott térközhöz tartozó tárdó tartalmát töröljük. A találmány szerinti eljárásnál a vonatirányító jel, így a vonatszám is megelőzi a vonatot, a vonatirányító jelet tehát nem a vonattal egyidőben térközről térközre továbbítjuk, hanem a beállított vágányút végén, azaz az első nem „szabad” állás-176428

Next

/
Oldalképek
Tartalom