176420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok égőkamrában történő elégetésére és az eljárás foganatosítására alkalmazott gyűrűs égőkamra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176420 Bejelentés napja: 1977. VIII. 25. Közzététel napja: 1980. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VIII. 31. (PO-660) Nemzetközi osztályozás: F 23 D 13/00, F 23 D 15/00 Feltalálók: Maev Vladimir Alexeevich mérnök, Kuznetsov Andrei Leonidovich mérnök, Lamm Jury Alexandrovich mérnök, Ivakhnenko Viktor Vasilievich mérnök, Sudarev Anatoly Vladimirovich mérnök, Prokushenkov Nikolai Nikolaevich technikus, Leningrad, Szovjetunió Szabadalmas: Proizvodstvennoe obiedinenie „Nevsky zavod”, Leningrad Szovjetunió Eljárás tüzelőanyagok égőkamrában történő elégetésére és az eljárás foganatosítására alkalmazott gyűrűs égőkamra 1 2 A találmány tárgya főként a vegyi és erőgép­­gyártásban, valamint szállítási eszközöknél alkal­mazható eljárás és gyűrűs égőkamra tüzelőanyagok égőkamrában történő elégetéséhez. Különösen elő­nyösen alkalmazható a találmány gáz alakú tüzelő- 5 anyagok, így földgázzal működő gázturbinák ese­tében, ahol az égési folyamat irányítása a tüzelő­anyagok és az égési levegő egymástól különvá­lasztott bevezetésén alapszik és a tüzelőanyag pri­­mérlevegővel való keveredése, valamint az égés sta- 10 bilizálása örvényáramok segítségével történik. Ismeretes, hogy a láng stabilizálása érdekében különböző tüzelési eljárásoknál a láng tövéhez hőt vezetnek, amely a friss tüzelőanyag-levegő-keveréket ^ meggyújtja. A gázturbinák égőkamráiban a tüzelő­­anyag-levegő-áram átlagsebessége mindig nagyobb, mint az örvénylő égés sebessége, s ezért a tüzelő­anyag biztos meggyújtása és stabil égése, valamint a tüzelőanyag közel tökéletes elégésének és a gáz- 20 áram előírt hőmérsékleti eloszlásának biztosítása az égőkamra kijáratánál komoly problémát jelent, mi­vel a bizonytalan gyújtás és a tüzelőanyag instabil égése jelentős mértékben rontja a gázturbina üzem­­biztonságát, a tökéletlen égés rontja a berendezés 25 gazdaságosságát, amennyiben pedig a gázáram hő­­mérsékleti eloszlása az égőkamra kijáratánál nem egyezik az előírt értékekkel, úgy csökken a gáz­turbina lapátjainak élettartama és szilárdsága, s ezzel együtt az egész berendezésé is. 30 Jelenleg egyre erőteljesebben vetődnek fel olyan kérdések, melyek arra keresnek választ, hogyan lehet az égőkamrák tűzterének hőterhelését nö­velni, ami a kamrák hosszának és helyigényének csökkentését tenné lehetővé, hogyan lehet az at­moszférába kikerülő égéstermékek káros összete­vőinek mennyiségét leszorítani és hogyan lehet az égőkamrában levő égőalkatrészek alacsonyabb hő­­mérsékleti szintjét biztosítani. Ezen feladatok sikeres megoldása nagymértékben függ a tüzelőanyag és a levegő keveredésének kiala­kításától a kamra égési zónájában és benne a forró gázok állandó cirkulációs zónáinak kialakulásától, amelyek az égési zónában megnövelt légfeiesleg mellett is biztosítják a tüzelőanyag biztos gyulla­dását és stabil égését. Ismeretes olyan eljárás égőkamrában történő tü­zelésre, amely abból áll, hogy a primerlevegő ára­ma, amely az égés irányításához és stabilizálásához szükséges, koncentrikus gyűrűkbe kerül, ahonnan az égőkamra hossztengelyéhez képest 45-60 fok alatt perdítve jut a kamra égési zónájába. Eközben a primerlevegő-áram lángtartógyűrű által megosz­tott, két koncentrikus gyűrűből kilépd sugarai ellentétes értelmű perdületet kapnak. Ugyanakkor az égési zónába gázt vezetünk, amely a primeile­­vegővel keveredve tüzelőanyag-levegő-keveréket al­kot. Az aerodinamikus árnyék zónájában, köz­vetlenül a lángtartógyűrű mögött egy depressziós zóna keletkezik, aminek következtében az égési 176420

Next

/
Oldalképek
Tartalom