176391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvízcsatornák vagy hasnlók felujítására

MAÚYAB MBPKOZTABSASAG SZABADALMI 176391 LEÍRÁS szolgalati találmány Nemzetközi osztályozás: (5) Bejelentés napja: 1977-, XI. 10. (FO-778) E 03 F 3/06 F 16 L 1/00 F 16 L 55/18 Közzététel napja: 1980. VIII. 28. /O'v^ H ( Szabadalmi Tár OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent . 1981. VIII. 31. V^^7UlaJD0NA^</' Feltalálók: Szabadalmas: Windisch Ferenc oki. mérnök, 20%, Balázsi György oki. mérnök, 20%, Nagy Fővárosi Műanyagipari Vállalat, József okL mérnök, 20%, Szilágyi László oki. mérnök, 26%, Varga Gézáné Budapest, 60%, okL mérnök, 14%, Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 40% Eljárás szennyvízcsatornák vagy hasonlók felújítására 1 A találmány szennyvízcsatornák vagy hasonlók feltárás nélkül való felújítására vonatkozik. A tönkrement közművezetékek - elsősorban szennyvízcsatornák - felújítása köztudottan nagy gondot jelent. A régi vezetékek felszámolása és 5 újak építése komoly költségekkel jár, a forgalmat megbénítja. Mindezek a tényezők a szakembereket olyan megoldásokra késztették, amelyek a elavult vezetékek - elsősorban szennyvízcsatornák - kita­karás nélküli felújítására, újbóli üzemképessé tételé- *0 re vonatkoztak. A’ jelentkező igények és problémák számos ja­vaslat kifejlesztését eredményezték. A megoldások kezdetben a vezetékek ex- vagy infútrációját csökkentették, esetleg a csőanyag korrózióvédelmét 15 biztosították, újabban követelmény, hogy a statikai állékonyságát elvesztett, rendszeresen beszakadozó eredeti szerkezetet a felújítás során teherviselés szempontjából is javítsák. A kitakarás nélküli felújítási módszerek közös 20 hiányossága, hogy a házi bekötések és egyéb oldal­ágak újbóli üzembehelyezését nem tudták már kita­karás nélkül megoldani, ezért éppen a zsúfolt vá­rosrészekben, - ahol sűrűn fordulnak elő ezek a bekötések, — a kitakarás nélküli felújításból 25 származó előnyök nagy részét elvesztették. A csatornák nagy részénél valamilyen kerámiai burkolólapot - általában cement-habarcs kötés­sel - a csatorna belső felületére rögzítettek. A burkolat az eróziós (koptató) hatások kivédése 30 2 érdekében általában a csatorna fenékrészét képezte. A mászható és járható szelvények ismert felújítás­nál a nagy munkaigényt kell kiküszöbölni. Az egyik ismert módszer szerint a burkolóelemeket üvegszálerősítésű cementhabarcsból készítik, melye­ket habarcsöntettel rögzítenek a megtisztított csator­nafalra, majd szegecsekkel egymáshoz kapcsolják, az illesztési hézagokat bitumenemulzióval kitöltik. Ez lényegüeg abban különbözik a kerámiaburko­latoktól, hogy nagyobb burkolóelemek alkalmaz­hatók. Elemi hibája, hogy ugyanazt a cementkö­tésű anyagot alkalmazza, amelyet az agresszív szennyvíz is tönkretesz. Nyilvánvaló, hogy az újabb - több korrozív vegyszert tartalmazó - szennyvi­zek az új burkolatot még rövidebb idő alatt tönkreteszik. Ismertek olyan eljárások, amelyek szerint kon­zisztens (például habarcs) vagy hígfolyós anyagot (például műgyanta) a csatorna belső felületére fo­lyamatosan felhordanak, amely aztán ott megszilár­dul és az alapfelülethez köt. Ezt csak mászható és járható csatornákban lehetett készíteni. Az újabb törekvés az volt, hogy egyrészt a bevonatokat nem mászható szelvények esetében is el lehessen készí­teni, másrészt mászható vagy járható szelvények esetében is korszerűsítsék a felhordás technológiáját (ne kézi erővel történjék), végezetül hogy korszerű­sítsék a bevonat anyagát. A háztartási szennyvíz összetétele a háztartások kemizálódása következtében megváltozott: a kö-176391

Next

/
Oldalképek
Tartalom