176382. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szabályozóberendezés főleg faipari szárítókhoz
176382 MAGYAR nêpkôztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. V. 31. (EE-2575) Közzététel napja: 1980. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VII. 31. Nemzetközi osztilyozi'.. F 26 B 25/22 Feltaláló: Ercsényi István gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: Erdészeti és Faipari Tervező és Szervező Iroda, Budapest Automatikus szabályozóberendezés főleg faipari szárítókhoz 1 A találmány tárgya automatikus szabályozóberendezés főleg faipari szárítókhoz. A berendezés előnyösen alkalmazható mindenütt, ahol a technikai szárítás minőségével és gazdaságos végrehajtásai szemben támasztott követelmények a mini- 5 mális szintet meghaladják. Ismeretes, hogy a faanyag az őt körülvevő levegő hőmérséklete és relatív páratartalma által meghatározott, úgynevezett egyensúlyi fanedvesség elérésére törekszik. Ha ezt követően más klimatikus 10 viszonyok közé kerül, nedvességet vesz fel vagy nedvességet ad le, aminek a rosttelítettségi határ alatt dagadás, illetve zsugorodás a következménye. Mivel pedig a méretváltozás nagysága a különböző anatómiai irányokban egymástól eltérő, a daga- 15 dással, illetve zsugorodással mindig deformáció jár együtt. Ezt a kellemetlen következményt akkor lehet elkerülni, ha a fanyagot megmunkálás előtt a felhasználás (beépítés) helyén várható klimatikus viszonyoknak megfelelő mértékig kiszárítjuk és a 20 szárítással elért egyensúlyi fanedvesség stabilitását biztosítjuk. Ismeretes az is, hogy a faanyag a mi klimatikus viszonyaink között természetes úton 15—18%-ra tud kiszáradni. Ehhez azonban egyrészt hosszú 25 időre van szükség, másrészt a legtöbb esetben (bútor- és épületasztalosipar, parkettagyártás stb.) nem is elegendő ez a «váraTsági fok. Célszerű tehát a szárítást technikai úton, irányított folyamat keretében végrehajtani. 30 2 Az egyensúlyi fanedvesség a környezet hőmérsékletétől és a klimatikus viszonyoktól függ. A faanyag károsodása nélkül alkalmazható szárítási hőmérsékletet és relatív páratartalmat, illetve ezzel összefüggésben a száraz és nedves hőmérséklet közötti különbséget, az úgynevezett At hőmérsékletkülönbség értéket a fafaj, a favastagság, a kezdeti fanedvesség és az elérni kívánt végnedvesség függvényében — számítással vagy tapasztalati úton — meg lehet határozni. Ha az így kapott értékeket táblázatba foglalva rögzítik, szárítási menetrendről beszélünk. A szárítási menetrend kiteljed a teljes szárítási folyamatra, amely három szakaszból áll: A felmelegítés során a szárítóba berakott faanyagot a nedvességtartalma által megszabott hőmérsékletre kell felmelegíteni anélkül, hogy száradás lépne fel. Ez csak úgy lehetséges, ha a felmelegítés teljes időtartama alatt magas relatív páratartalmat, azaz kis At hőmérsékletkülönbség értéket tartunk. A felmelegítés időtartama a faanyag vastagságától függ: cm-ként 0,8-1,2 óra értékkel lehet számolni. A szűkebb értelemben vett szárítás alatt megy végbe a faanyag nedvességvesztése, a menetrendekben meghatározott szárítási hőmérsékletek és At hőmérsékletkülönbség értékek tartása mellett. A szárítási részidők ugyan jó közelítéssel számíthatók, de sokkal jobb a faanyag nedvességét szárítás köz-176382
