176381. lajstromszámú szabadalom • Huzalrögzítő szerkezet termokompressziós berendezésekhez
MAGYAR NÉPKÖZT ARS ASÄG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176381 á| Bejelentés napja: 1978. V. 17. (EE-2570) Nemzetközi osztályozás: H 01 L 21/603 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent: 1981. VII. 31. TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Gíbiszer Béla gépésztechnikus, Barkó József villamosmérnök, Budapest Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Huzalrögzítő szerkezet termokompressziós berendezésekhez 1 A találmány tárgya huzalrögzítő szerkezet a félvezető technikában alkalmazott termokompressziós berendezésekben a termokompressziós huzal meghatározott helyzetben történő rögzítéséhez, amelynek a huzalt időlegesen a rögzítési helyet ^ képező, pl. aktív félvezető elemfelülethez szorító, manipulátorral mozgatott keményfém nyomóéke van. Az irodalomból és a gyakorlatból számos termokompressziós berendezés ismeretes, melyek a huzal 10 termokompresszióját gömbkötéses, vagy ékkötéses eljárással valósítják meg. A gömbkötéses rendszerben (Vacwell PR 56 tip. TELEFUNKEN T190, T195 tip. stb.) a huzalt egy kemény fémből, vagy ötvözetből készült függő- 15 leges furatos, tengelyszimmetrikus kapilláris vezeti, a kapilláris elvékonyodó, síkra köszörült vége a gyűrűs nyomófelület. A huzalt a kapillárison áthúzva H2 láng vágja el, a megolvadt huzalvég a felületi feszültség következtében gömb alakúra 20 összefutva szilárdul meg. Ezt a gömböt nyomja meg a kapilláris az első kötésnél, majd a huzalt a második kötéshelyig vezeti, ott a nyomógyűrű cikkelyével megnyomja, majd a továbbhúzott huzalt a lángvágó elvágja és a művelet egy másik kötési 25 helyen ismétlődik. A módszer előnye, hogy maga a nyomó egység vezeti a huzalt, tehát azonos manipulátorral együtt mozgathatók. Hátránya viszont, hogy a lángvágásos huzalmegszakítás, mely a huzalvezetés szempont- 3® 2 jából alapvetően fontos gömböt képezi, egyben a huzal átmérőjénél vastagabb gömböt képez, amit a kapilláris még tovább lapít a megnyomáskor. így a módszer csak viszonylag nagy (100 mikronnál nagyobb) felületeken alkalmazható. Hátránya még, hogy a második kötés utáni lángvágáskor a kötés felől egy gömbös végű felhasználhatatlan huzaldarab marad, ami tulajdonképpen anyagveszteség. Ennél a kötésmódnál jellemzően aranyhuzalt alkalmaznak, így a veszteség értéke számottevő. Az ékkötéses rendszerben (KONTAKT 1—A, Tungsram T SZ—1) a huzalt egy huzalmegfogó szerkezet után vízszintesen elhelyezett könnyen kiképezhető, pl. üvegkapilláris vezeti a kötési hely fölé. A termokompressziós kötést úgy alakítják ki, hogy a huzalt a kontaktushely fölött egy függőleges helyzetű V-alakúra kiképzett végű ékkel megnyomják. A huzalmegszakítás a második kötés utáni szakaszon nyíróollóval, vagy pl. a TSZ 1 -nél magával a nyomóékkel történik. A módszer előnye, hogy a kötésnél nem jelentős a huzaldeformáció, így kis (100 mikronnál kisebb méretű) felületekre is tudnak megfelelő minőségű kötést kialakítani. Ha a szálmegszakítást a második kötéshez megfelelően közel végzik, a huzalveszteség nem jelentős. Hátránya viszont, hogy a huzal és a nyomóék mozgatásához egymástól független, külön manipulátor szükséges, és a nyíróolló működtetését is beszámítva a sok kézi művelet miatt a módszer igen munkaigényes, az előbbihez viszonyítva kisebb 176381
