176380. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési cső- elsősorban szabad levegőn is üzemeltethető nagynyomású nátriumgőzlámpa és fémhalogénlámpa- kisülési tere hőfokeloszlását szabályozó berendezéssel ellátva
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. V. 12. (EE-2565) 176380 Nemzetközi osztályozás: H 01 J 61/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent: 1981. VII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Kerekes Béla gépészmérnök, Budapest Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Elektromos kisülési cső — elsősorban szabad levegőn is üzemeltethető nagynyomású nátriumgőzlámpa és fémhalogénlámpa - kisülési tere hőfokeloszlását szabályozó berendezéssel ellátva 1 2 A találmány tárgya olyan elektromos kisülési cső, elsősorban szabad levegőn is üzemeltethető nagynyomású nátriumgőzlámpa és fémhalogénlámpa, amelynek a kisülési tér hőfokeloszlása szabályozására a cső végeit tengelyirányban állíthatóan 5 körülvevő kerámia, vagy aluminium burkolatú hőszigetelő gyűrűje van. Ismeretesek olyan elektromos kisülési csövek, amelyeknél a kisülés fémgőzökben, vagy fémsók gőzeiben történik. E lámpáknál a minél kedvezőbb 1 fényhasznosítás vagy a jó színvisszaadás elérése végett a kisülési térben megfelelően nagy gőznyomásra van szükség. Ez a gőznyomás a kisülési térben levő ún. kisülési anyagoknak, pl. higanynak, nátriumnak, nátriumjodidnak stb. parciális nyomásaiból tevődik össze, de hogy a nyomás megfelelő legyen, ahhoz a kisülési tér leghidegebb zónájának, az ún. hidegkamrának kellő hőmérsékleten, az ún. „cold spots temperature”-n kell lennie. Ellenkező esetben a kisülési anyag a hidegkamrában lecsapódik. 25 Ismert nagynyomású nátriumgőzlámpáknál a hidegkamra-hőmérséklet 650-700 °C, amely jó fényhasznosítást tesz lehetővé, de a lámpa színvisszaadása nem kielégítő. A színvisszaadás javítása érdekében a hidegkamrt hőmérsékletét kellene emelni, de ennek esetenként a kisülési cső kedvezőtlen hőeloszlása szab határt. Fl. ha a kisülési cső légtelenített üvegburában működik, akkor a kisülési cső legmelegebb zónáján annyira megemelkedhet a hőmérséklet, hogy a bura anyaga azt már nem képes elviselni. Ezáltal a burára megengedett legnagyobb hőmérséklet a kedvezőtlen hőeloszlás miatt korlátozza a hidegkamra hőmérsékletét is. Ismeretesek olyan nagynyomású kisülési lámpák is, amelyek szabad levegőn is üzemeltethetők. Ilyen lámpát ír le pl. a 169 051 sz. magyar, a 2 177 714 sz. USA, továbbá a 3 821 587 sz. USA szabadalom. E lámpák üzemeltetése azért problematikus, mert a levegő hűtő hatása miatt nehézségbe ütközik az optimális hidegkamra-hőmérséklet szabályozása. Az idézett 2 177714 sz. USA szabadalomban leírt lámpa hőmérséklet-eloszlását a bura alakjával szabályozták úgy, hogy a bura átmérőjét középen nagyobbra méretezték, mint a végeken. E megoldásnak az a hátránya, hogy a kisülési plazmában keletkező fénynek viszonylag vastag gőzrétegen kell áthatolnia, ahol részben elnyelődik, miáltal csökken a lámpa hatásfoka ill. fényteljesítménye. Más ismert megoldások szerint a hidegkamra hőmérsékletét tükrökkel, vagy a csővégek fehérre festésével emelik, csökkentve ezáltal a sugárzási veszteségeket. E módszerek hátránya, hogy csak vákuumban hatásosak. A találmány kialakítására és fenti hátrányok kiküszöbölésére az a felismerés vezetett, hogy ha a kisülési cső hidegkamra zónáját kerámia vagy alumínium burkolatú hőszigetelő gyűrűvel, célszerűen pl. kaolingyapottal vesszük körül, mégpedig úgy, 176380
