176376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunder diklórecetsavamidok előállítására
176376 MAGTAB NÉPKÖZT ARS A8ÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. XII. 23. (EE-2466) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 295/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent: 1981. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Kis-Tamás Attila vegyészmérnök 20%, Pilisvörösvár, + Majoros László ve- EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, gyészmémök 10%, Jurák Ferenc vegyészmérnök 10%, Budapest, Fried Gábor Budapest vegyésztechnikus 5%, Vecsés, dr. Orbán István vegyészmérnök 8%, Halmos József vegyésztechnikus 8%, Mihályi György vegyészmérnök 10%, Kovács István vegyészmérnök 10%, Kiss Csaba vegyészmérnök 10%, Budapest, Gora László oki. vegyész 9%, Isaszeg __________________ Eljárás szekunder diklórecetsavamidok előállítására 1 A találmány tárgya új ipari eljárás az I. általános képletű fontos növényvédőszerantidotumként alkalmazható diklórecetsavamid-származékok előállítására, szekunder aminok diklóracetilezésével. 5 A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek az (I) általános képlettel jellemezhetők. A képletben Rí és R2 egymástól függetlenül 1-10 szénatomszámú alkil-, 2—5 szénatomszámú alkenilvagy benzil-csoportot jelent, de Rí és R2 a nitro- 10 génatommal együtt morfolil- vagy piperidil-csoportot is jelenthet. A szekunder savamidok előállítása az irodalom szerint a megfelelő amin acilezésével (savval, savhalogeniddel, savanhidriddel, savészterrel, savhidraziddal, savaziddal, keténnel) végezhető el, 15 vagy a savamid alkilezése (illetve helyettesítése) útján jutnak a kívánt termékhez. Elvileg bármelyik eljárás alkalmazható a szekunder aminok diklóracetilezésére, de ipari realitása csak az egyszerű technológiával, gazdaságosan elvégezhető útnak van. 20 A felsorolt lehetőségek ipari megvalósításának gátat szab, a diklóracetilkloridon és a diklórecetsavészteren kívül, a többi származék körülményes és költséges előállíthatósága. A diklóracetilszármazékok előállítási nehézségei 25 nagyrészt onnan származnak, hogy a savklorid és a savészter kivételével valamennyi savszármazékot diklórecetsavból nyerik. Utóbbit ecetsav klórozásával és klórozott termékek szétválasztásával kapják. A szétválasztás többlépéses és kb. 90%-os tisztaságú 30 2 terméket eredményez (1 921 717 sz. amerikai szabadalmi leírás). A diklórecetsav és metilésztere a savkloridból kiinduló szintézisnél gazdaságosabban állítható elő' klorál Wallach-reakciójával (103 147 sz.'szovjet szabadalmi leírás). Más diklórecetsavszámazékokat ezekből a vegyületekből kiindulva lehet előállítani. Megvizsgálva az acilezési lehetőségeket, a következők állapíthatók meg: Savval történő acilezés alifás aminok acilezésére csak korlátozottan alkalmazható, mivel csak nagy hőmérsékleten, 180—200°C-on (az amin forráspontja felett) megy végbe a reakció. Jó hozamot általában csak aromás aminnal kapunk (J. Org. Chem. 17 1952 p. 568). Az átalakulást elősegítő katalizátorok (pl. Si02, H2S04, A1C13), vízmegkötőszerek (pl. a megfelelő savanhidrid, P2Os (Bér. 86 1953 p. 278), vagy a reakció közbeni oldószeres azeotrop vízlehajtás szintén csak az anil in származékok esetében bizonyultak hatásosnak. Szokásos a reakciót karbodiimidazol jelenlétében végrehajtani, (Angew, Chem. 74 1962, p. 407), de ez § reagens ipari alkalmazásra nehezen hozzáférhető. így a diklórecetsav általánosan nem használható (II) képletű aminok — a képletben Rt és R2 jelentése változatlanul a fenti - acilezésére. Diklóracetilkloriddal a (II) képletű aminok általánosan acüezhetők (2,218097 sz. nyugatnémet szabadalmi leírás). A diklórecetsavkloridot a diklór-176376
