176372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőipari szerkezeteknél a hőhidak káros hatásának jelentős csökkentésére
176372 MAGTAB népköztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. X. 18. (BU—864) Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent: 1981. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: E 04 F 13/02 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Ring Gusztáv fizikus, egyetemi docens 70%, Kéry István építészmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest tudományos főmunkatárs 20%, Dr. Zöld András oki. gépészmérnök, egyetemi adjunktus 10%, Budapest Eljárás építőipari szekezeteknél a hőhidak káros hatásának jelentős csökkentésére 1 A találmány tárgya eljárás építőipari szerkezeteknél a hőhidak káros hatásának jelentős csökkentésére. A jelenlegi építőipari szaknyelv „hőhídnak” nevezi a határolószerkezetek ama részeit, amelyeknél s- a geometriai forma következtében a belső és a külső felületek eltérő nagyságúak, vagy- az adott részen felvett metszetben a hőátbocsátási tényező nagyobb, mint az ún. „általános helyeken” felvett metszetekben, vagy 10- a fenti két hatás együttesen jelentkezik. A hőhidak gyakorlatilag elkerülhetetlenek. Az első típusú hőhíd pl. minden olyan esetben jelentkezik, amikor elemeket (akár homogéneket is) illesztenek: sarkok, külső fal és födém, belső és 13 külső falak stb. csatlakozásánál. A második típusú főleg a többrétegű szerkezetekre és a vázas tartószerkezeti rendszerű épületekre jellemző, ahol a szerkezetek önhordását és merevségét biztosító bordák, keretek, ill. a tartószerkezetet képező pillérek, 20 koszorúk stb. nagyobb szilárdságú, nagy fajsúlyú, rossz szigetelőképességű anyagokból készülnek. A harmadik típus egyaránt jellemző a paneles épületek elemeinek illesztésére (panel merevítése + az illesztésnél kialakuló sarok v. csatlakozás), de a 25 hagyományos épületekre is (nyílászárók körüli fal geometriai formája + a tok- és számyszerkezet). A hőhidak hatására két, ül. háromdimenziós hőmérsékletmezők alakulnak ki, amelyek több szempontból problematikusak. 30 2 A nagyobb hőátbocsátási tényező miatt a hőveszteség jelentős mértékben megnő. A megnövekedett hőáram miatt a belső felületi hőmérséklet alacsonyabb lesz, mint a szerkezet egyéb helyein. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a belső felületi hőmérséklet a harmatpont alá süllyed és azon a levegő páratartalma kicsapódik, ami állagromlással jár, és a nedvesedés miatt megnövekedő hőátbocsátás miatt a kedvezőtlen jelenséget „öngerjesztő” módon tovább fokozza. A belső felületi hőmérséklet egyes esetekben olyan alacsony lehet, hogy a felületen kifagyás keletkezhet. Az ismertetett jelenségek következményeképpen az alábbi káros hatások jelentkeznek:- belső felületi hőmérséklet a felület átlaghőmérséklete alatt van, ezzel csökken a sugárzási hőmérséklet és ezen keresztül az ember hőérzetére jellemző rezultáns hőmérséklet,- a jó vezetőképességű hőhíd lokálisan megnöveli az átáramlott hőmennyiséget (egyrészről kis hőszigetelő képessége, másrészről a hőátadási tényezők megnövekedése miatt), és ezzel a szükséges fűtési (hűtési) energia-szükségletet. A hőhidak káros hatásait a jelenlegi gyakorlat részben a hőhidak „karcsúsításával” (a falsíkkal párhuzamos méret csökkentésével), részben pedig a hőhidak „megszakításával” (a falsíkra merőleges helyzetű nagy hővezetési tényezőjű szerkezetbe a 176372
