176353. lajstromszámú szabadalom • Izotópos füstérzékelő
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176353 Bejelentés napja: 1978. XII. 19. (VI—1224) Nemzetközi osztályozás: G 08 B 17/00 Közzététel napja: 1980. VII. 28. ORSZÁGOS Megjelent: 1981. VII. 31. TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Barcsi Antal oki. technikus 10%, Kurovszky Zsigmondné oki. technikus 25%, Villamos Berendezés és Makray István oki. mérnök 35%, Máté András oki. mérnök 30%, Budapest Készülék Művek, Budapest Izotópos füstérzékelő 1 A találmány tárgya izotópos füstérzékelő, mely az ismert megoldásokhoz képest egyszerűbb felépítése folytán kedvezőbb üzemi feltételeket biztosít és kisebb ráfordítással előállítható. Izotópos füstérzékelőket mind nagyobb mér- 5 tékben alkalmaznak tűzvédelmi célokra, mert viszonylag egyszerűen és megbízhatóan jelzik a tűzfészek jelenlétére utaló füstképződést. Az ilyen ismert készülékeknél alfa sugárzó izo- 10 toppal töltött ionizációs kamrát alkalmaznak. A készülék elektródájára kapcsolt feszültség hatására kialakult villamos térben az alfa sugárzó által ionizált levegőmolekulák pikoamper nagyságrendű áramot keltenek és ez az áram az ionizációs kamra 15 elektródájával sorbakapcsolt néhány száz Gigaohm nagyságrendű ellenálláson 1 V körüli feszültségesést hoz létre. Ha a kamra belsejébe füst jut, annak részecskéi az ionizációs levegőmolekulákhoz kapcsolódnak és 20 lerontják azok mozgékonyságát. Emiatt a kamrába jutott füst csökkenti az ionizációs áramot. Az ionizációs kamrákkal bináris kimenőjelet szolgáltató mérőegység és a mérőegység kimenetére csatlakozó jeladó készülék van egybeépítve. A mérőegység 25 kimenete az érzékelőt érő külső közeg füst-tartalmától függően meghatározott - biztosan tűzmentes állapotot reprezentáló - küszöbértékig az alapállapotnak megfelelő jelet adja, ha pedig az ionizációs kamra által érzékelt füstmennyiség ezt a 30 2 küszöbértéket meghaladja, a mérőegység kimenetén a riasztóállapotnak megfelelő jel jelenik meg. Az ismert megoldásnál a mérőegység úgy működik, hogy a külső atmoszféra pillanatnyi állapotától függően az ionizációs kamra által szolgáltatott jelet a mérőegységben előállított alapjellel hasonlítják össze, mely alapjel az említett küszöbértéket reprezentálja. Ez a jel tehát megegyezik azzal a jellel, melyet az ionizációs kamra szolgáltatna, ha az atmoszféra füsttartalma elérte a megengedett tartomány felső határszintjét. Az alapjel előállításához az ionizációs kamrát kettős kivitelben készítik el. Az egyik fele közvetlenül közlekedik a külső légtérrel, a másik fele a külső légtérrel gyakorlatilag nem közlekedik, illetve csak kis légjáratokon át. Egyes kiviteleknél az alapjelet szolgáltató rész légterét egy másik izotóp ionizálja, vannak olyan kivitelek is, melyeknél a két kamrafél ionizáíása közös izotópról történik, de ebben az esetben is két áramvezető ionizációs teret kell létrehozni, és ezek ionáramát két mérőjellé alakítani, melyek azután komparátor két jelbemenetére csatlakoznak. A találmány alapja az a felismerés, hogy az adott alkalmazási terület fizikai sajátosságaiból eredően az ionizációs kamra ilyen - két utas - kialakítása szükségtelen, voltaképpen műszaki előítélet, mert a kívánt információt pusztán egy jelűt alkalmazásával is megbízhatóan lehet nyerni. Tűz keletkezése esetén ugyanis a mérés helyét közvetlenül körülvevő légtér füsttartalma elkerülhetetlenül 176353
