176346. lajstromszámú szabadalom • Berendezés versenybíráskodáshoz súlyemelésben

SZABADALMI LEÍRÁS 176346 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Bejelentés napja: 1976. X. 29. Szovjetunió-beli elsőbbsége: 1975. XII. 26. (2 308 224) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. VII. 31. (VE—821) Nemzetközi osztályozás: A 63 B 71/06 Feltalálók: Szabadalmas: Vilkhovsky Vladi.nir Yakovlevich, Povetkin Jury Sergeevich, Rikhtman Semen Vsesojuzny proektno-tekhnologiches- Alexandrovich mérnök, Moszkva, Szovjetunió ky i experimentalnokonstruktorsky institut po sportivnym i turistskim izdeliam, Moszkva, Szovjetunió Berendezés versenybíráskodáshoz súlyemelésben 1 A találmány tárgya információrendszer infor­mációgyűjtéshez, információfeldolgozáshoz és utasí­tásadáshoz, mégpedig berendezés versenybírásko­dáshoz súlyemelésben. A súlyemelés olyan sportág, amelynél a súly- 5 emelő gyakorlata csak szubjektiven ítélhető meg. Ebben a sportágban a versenybíráskodást hagyomá­nyosan egy háromtagú versenybíró csoport végzi. A súlyemelő versenyeket kilenc súlycsoportban bo­nyolítják le, és ha ugyanabban a súlycsoportban 10 két súlyemelő ugyanazt az eredményt éri el, a könnyebb súlyemelőt nyilvánítják győztesnek. Egy súlyemelő fellépése azzal kezdődik, hogy a versenyjegyzőkönyv vezetőjének felhívására a do- 15 bogóra lép. A gyakorlat végrehajtására a súlyemelő három percnyi idővel rendelkezik. Ha a három perc leteltekor a súlyemelő a súlyzót legalább térdmagasságig felemelte, tovább folytathatja a gya­korlatot, és a versenybírók értékelik az eredményt. 20 Egy súlyemelő összesen három kísérletet tehet min­den fogásnemben, azaz mind szakításban, mind lökésben. A súlyemelő egy különálló dobogón lép fel, 25 amelynek közvetlen közelében helyezkedik el a három versenybíró. A vezető versenybíró a súly­emelő előtt ül, az oldalbírók pedig a súlyemelőtől jobbra és balra helyezkednek el, és arról döntenek, hogy a súlyemelő megfelelően hajtotta-e végre a jq 2 gyakorlatot. A vezető versenybíró határozza meg, hogy a súlyemelő mikor hajtotta végre a gyakor­latot. Ismeretes, hogy régebben a súlyemelésnél a ver­senybírók jelzőzászlókat használtak. Minden ver­senybírónak két jelzőzászlója volt: egy piros és egy fehér. A súlyemelő által végzett gyakorlat befejezésére a vezető versenybíró adott jelt „down” kiáltással, és magasra emelt kezét egyidejűleg lecsapta. Ezután a vezető versenybíró és az oldalbírók lehetőleg egyidejűleg mondták ki döntésüket azzal, hogy felemelték a piros vagy a fehér jelzőzászlót. A versenybírók ilyen munkamódszerénél a súlyemelő által végrehajtott gyakorlatot hibásan is megítélhet­ték, ha a dobogó előtt elhelyezkedő vezető ver­senybíró „down” utasítást adott a súlyemelőnek, míg a két oldalbíró valamilyen hibát látott a gyakorlat végrehajtásánál (például a lábak nem vol­tak párhuzamos helyzetben). A súlyemelő ebben az esetben a vezető versenybíró utasítására leeresztette a súlyzót a dobogóra, annak ellenére, hogy a két oldalbíró nem fogadta el a gyakorlatot. így bár a vezető versenybíró a gyakorlatot elfogadta, a ver­senybírók együttes (többségi) döntése mégis nega­tív. Később a jelzőzászlókat villamos jelzéssel he­lyettesítették. Minden versenybírónak volt egy ke­zelőtáblája, amelyen egy kétállású kapcsoló volt. A kapcsoló egy háromrészes fényjelző táblán egy pi-176346

Next

/
Oldalképek
Tartalom