176319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metil-terc-butil-, ill.-amil-éterek előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176319 Bejelentés napja: 1975. V. 20. (SA—2797) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 41/00 C 07 C 43/00 A bejelentés elsőbbsége: 1974. V. 21. (23013 A/74) Olaszország ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. június 19. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Ancillotti Francesco, vegyész, San Donato Milanese, Snamprogetti S.p.A., Milano, Dr. Oriani Gianni, vegyészmérnök, Milano, Olaszország Pescarollo Ermano, szakértő, Milano, Olaszország Eljárás metil-terc-butil- illetve -amil-éterek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás metil-terc-butil- illetve -amil-éterek előállítására. Ismeretes, hogy tercier-alkil-éterek primer alkoho­lok és olyan olefinek reakciójával állíthatók elő, me­lyek a kettős kötést a tercier szénatomon tartalmaz- 5 zák. Ily módon metanol és izobutilének vagy izoami­­lének (2-metil-pentén-l vagy 2-metil-pentén-2) reak­ciója révén állítható elő metil-terc-butil-éter (MTBE) és a metil-terc-amil-éter (MTAE). Ez a reakció csak oly mértékben szélektiv a tercier io olefinekre nézve, hogy indokolt kinyerni őket az ole­fines anyagáramból, melyben a lineáris nemreaktiv olefinekkel együtt fordulnak elő. Az éter szintézis reakcióegyensúlyát tekintve az alacsonyabb reakcióhőmérséklet alkalmazása kedve- 15 zőbb, mivel a reakció entalpiája negatív jellegű. Közismert az a tény, hogy a reakciót katalizálják Lewis-savak (alumínium-triklorid, bór-trifluorid), az ásványi savak (kénsav) és a szerves savak (alkil- és aril-szulfonsavak, ioncserélő gyanták). 20 Különösen célszerű az ioncserélő gyanták alkálma­­zása (savas formában) és kiváló eredmények érhetők el az „Amberlyst 15” típusú makroretikuláris (mak­­rohálós) gyanta alkalmazása révén. Ilyen katalizátorok használata révén még ipari 25 szempontból elfogadható kontakt idő mellett érhető el a termodinamikai egyensúly az 50-60 °C közötti hőfoktartományban. Alacsonyabb hőfoktartomány alkalmazása - noha termodinamikai szempontból ez 2 a kedvezőbb — gyakorlatilag nem célszerű, mivel ki­netikai okok miatt az egyensúlyi állapot nehezen len­ne elérhető. Fenti tényezők tekinthetők a reakció korlátainak. Ha az izobutilén és a metanol között lejátszódó reak­ciót vizsgáljuk, azt találjuk, hogy ekvimolekuláris mennyiségi arány alkalmazása esetén 92%-nál nagyobb konverzió nem érhető el. Az egyik reaktáns konverziója úgy javítható, ha a másik reaktáns mennyiségét megnöveljük a betáplált elegyben; ekkor azonban a feleslegben lévő reagens konverziójának mértéke mutat csökkenést. Ez a tény nehézséget okoz a metanolból és izobu­­tilént tartalmazó olefines anyagáramból kiinduló MTBE szintézis menetében. Izobutilén felesleg alkalmazása azt eredményezi, hogy az MTBE elkülönítése után az olefines anyag­áram még 5-10% izobutilént tartalmaz. Ez nehézsé­geket okoz abban az esetben, ha az anyagáramot ma­­leinsavanhidrid vagy butadién előállítására kívánjuk használni. A metanolfelesleg alkalmazása viszont az MTBE tisztításánál okoz nehézségeket: azeotróp elegy kép­ződése miatt. Az 1.060.957 és 1.176.620 sz. brit és 612.338 sz. belga és 3.170.000 sz. Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírásokból ismert ioncserélő gyanták jelenlétében alkoholok és olefinek reagáltatása, ter­cier-alkil-éterek előállítása céljából. Ezeknél az eljá-176319

Next

/
Oldalképek
Tartalom