176274. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérplazma hígításához használható hidroxil-etil-keményítő kinyerésére

MAGYAR NRPKOZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 176274 Bejelentés napja: 1978. IV. 07. (LA-933) Ausztriai elsőbbsége: 1977. IV. 08. (A 2489/77) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: C 08 B 31/08 Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Holzer Kari vegyész, Linz, Ausztria Laevosan-Gesellschaft mbH ♦ Co.KG., Linz, Ausztria Eljárás vérplazma hígításához használható hidroxi-etil-keményítő kinyerésére 1 A találmány tárgya eljárás vérplazma hígítására használható hidroxi-etil-keményítő kinyerésére ke­ményítő lúgos hidrolízise után kapott semlegesített reakcióelegyből. A találmány szerinti eljárás alkalmas a vérplaz- 5 ma hígítóanyagával szemben támasztott rendkívül szigorú tisztasági követelményeket kielégítő steril és apirogén (vagyis lázat nem okozó) hidroxi-etil-ke­ményítő kinyerésére. W. Ziese [Z. Physicol. Chem. 229, 213 (1934) 10 235, 235 (1935) már 1934-ben szintetizált hidr­­oxil-etil-keményítőt (HES)], amelyet különböző eredetű amilázok szubsztrátjaként vizsgált. 1956-ban Husemann és Rész [J. of Polym. Science 19, 389 (1956)] állított elő hidroxil-etil-ke- 15 ményítőt, és azt mint az amilóz modell-anyagát használta fel a fermentációs lebontás tanulmányo­zásához. A hidroxi-etil-keményítő ipari célú előállí­tása számos szabadalmi leírásból régóta ismeretes. A hidroxi-etil-keményítőnek mint vérplazma-pótlp- 20 nak orvosi célokra való felhasználását először Wiedersheim [Arch. Int. Fharmacodyn. Therap. 111, 353-61 (1957)] írta le. A szerző állatokon kísérletezett. A hidroxi-etil-keményítőt Wiedersheim ismert módon állította elő úgy, hogy a keményítőt 25 lúgos-vizes közegben etilénoxiddal hidroxi-etilezte. Vérplazma pótlására alkalmas hidroxi-etil-keményítő előállításához azonban nyersanyagként olyan kuko­ricakeményítőt használt, amelynek molekulasúlyát hidrolízissel csökkentette. Ezt követően számos 30 2 munka és szabadalmi leírás jelent meg, amelyek Wiedersheim felismerését hasznosították, és a hidr­oxi-etil-keményítőnek embergyógyászati célokra va­ló előállításával foglalkoztak. Mint már említettük, a hidroxi-etil-keményítőt, amelyet legújabban vérplazma hígítására használnak, a keményítő lúgos hidroxi-etilezésével állítják elő. Az így kapott reakcióelegy erősen lúgos, és a további feldolgozás előtt először semlegesíteni kell. A semlegesítés következtében a reakcióelegyben nagy mennyiségű só, főleg konyhasó keletkezik. A só eltávolítására általában dialízist javasolnak. Ez az eljárás időigényes, bonyolult berendezést és sok energiát igényel, azonkívül a reakcióelegy fertőző­désének veszélyét hordozza magában. Ezért igye­keztek ezt a körülményes eljárást egyszerűbb fel­­dolgozási eljárással helyettesíteni. így például meg­próbálták a reakcióelegyet kationcserélőn való át­­bocsátással semlegesíteni. Ez az eljárás felszerelés szempontjából egyszerűbb ugyan, de a preparátum biológiai szennyeződésének (fertőzésének) veszélye megmarad, minthogy az ioncserélő gyanta részecs­kék nagy felületén könnyen megtelepednek a bak­tériumok és a gombák. (Chemical Abstracts 81, P 39 3561 és Chemical Abstracts 83, P 133 822 e.) összefoglalva megállapítható, hogy az eddig is­mert eljárásokkal csak igen nehezen lehet vérplaz­ma-pótlóként való felhasználására megfelelő tiszta­ságú és csíramentességű hidroxi-etilkeményítőt elő­állítani. 176274

Next

/
Oldalképek
Tartalom