176261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek folyékony vagy félfolyékony állapotban történő sajtolására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG A SZABADALMI LEÍRÁS 176261 Bejelentés napja: 1975. VIII. 19. (11-224) Bulgária elsőbbsége: 1974. VIII. 30. (27 602) Nemzetközi osztályozás: B 21 J 5/04, 9/02, B 22 D 27/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. VI. 31. V Feltalálók: Szabadalmas: Nikolov Dimov Ivan oki. mérnök, professzor, Kortenski Georgiev Hristo Institut po Metalosnanie okleveles mérnök, Dimitrov Tanév Dimiter okleveles mérnök, Antonov * Technológia na Metalite, Michajlov Asparuch okleveles mérnök, Szófia, Bulgária Szófia, Bulgária Eljárás és berendezés fémek folyékony vagy félfolyékony állapotban történő sajtolására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés fémek folyékony vagy félfolyékony állapotban történő sajtolására, alkatrészek vagy félkésztermékek előállítása során a gépgyártás területén. Fémek folyékony és félfolyékony állapotban 5 történő sajtolására eljárások több csoportja ismert. Felosztásuk attól függ, hogy milyen módon van a felső süllyeszték mozgásának határolása megoldva. Ha a sajtoló művelet a felső süllyeszték munkaképességének kimerülésekor véget ér (kötött mun- 10 kaképességű berendezés) és a süllyeszték zárva marad egészen a megmunkálandó anyag teljes megkeményedéséig, akkor a lehűlés és megdermedés során fellépő szükségszerű zsugorodás kedvező körülmények között megy végbe. Ekkor a derme- 15 dés során az anyagra egyenletes és állandó nyomóerő hat, így a zsugorodás kompenzálódása következtében kedvező szövetszerkezet alakul ki. A fenti megoldás jelentős hátránya, hogy a pontosan meghatározott mennyiségű anyagot kell a 20 szerszámba juttatni. Az anyagnak a süllyeszték alsó részébe történő adagolásakor azonban elkerülhetetlenül pontatlanságok lépnek fel, amelyek következtében a munkadarab magassági méretei szórnak. Ez az oka annak, hogy ez a módszer a gyakorlatban 25 nem terjedt el. A fenti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés felépítése rendkívül bonyolult, ennek ellenére nem tudja biztosítani, hogy mindig az előírt anyagmennyiség kerüljön. 30 2 Ha a felső süllyeszték löketét a berendezés szerkezeti kialakítása szabja meg, azaz a munkadarab nagyságának, illetve méretének megfelelően ütköző van elhelyezve (kötött löketű berendezés), a megmunkálandó anyagot az ismert egyszerű módon juttatjuk az alsó süllyeszíékbe. Az anyag beadagolása feleslegesen történik, és a felső sülylyeszték lefelé történő mozgása során a fölösleges anyagot soijacsatomákon át speciális kompenzáló üregekbe nyomja. Ennek a megoldásnak viszont az a hátránya, hogy az előállított munkadarab szerkezeti homogenitása és sűrűsége nem kielégítő. Amikor a felső süllyeszték eléri az ütközőt, rendkívül nagy erővel hat a süllyesztőkben levő félfolyékony anyagra, minthogy a soijacsatomák keskenyek. Tekintettel arra, hogy a süllyesztékben levő anyag összenyomhatatlan és a dermedés során az anyag térfogata csökken, nem sokkal azután, hogy a felső süllyesztők elérte az ütközőt, a süllyesztékben levő anyagra ható nyomás csökken. így azután már az anyag nem nyomás alatt, hanem szabadon dermed. Ennek eredményeképpen az anyagban a kohászatban ismert szerkezeti hibák jelentkeznek: koncentrált kagylósodás, valamint a dermedés során felszabaduló gázok által létrehozott pórusosság és tengelyirányú lunkeresedés. A fenti eljárás foganatosítására alkalmazott berendezések hátrányai tehát, hogy nem lehet velük megvalósítani olyan állandó nyomás fenntartását, 176261
