176222. lajstromszámú szabadalom • Berendezés répafarok mosásához és kiválasztásához

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 176222 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÄLMÄNV Nemzetközi osztályozás: fgf Bejelentés napja: 1976. X. 04. (EE—2447) A 23 N 13/00 Közzététel napja: 1980. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Bakonyi János gépészmérnök, 50%, Gábor József gépészmérnök, 15%, Buda- Élelmezésipari Tervező Vallalat, pest Dr. Hangyái Károly főmérnök, 35%, Hatvan Budapest Berendezés, répafarok mosásához és kiválasztásához 1 A találmány tárgya berendezés, cukorrépafarok mosásához és kiválasztásához. Mint ismeretes, a cukorrépa elvékonyodó gyö­kere az úgynevezett „répafarok” a földből kisze­dés, majd a többszöri átrakodás és feldolgozó- 5 üzembe szállítás során — kisebb-nagyobb répadara­bokkal együtt — rendszerint letörik. A cukorgyá­rakban a beszállított feldolgozandó cukorrépát ál­talában vízzel szállítják, azaz úsztatják. így a szennyeződések, példáid kő, föld, homok, gaz, 10 fémdarabok stb. a répával együtt az úsztatóvízbe kerülnek, amelyektől a répát durva szűréssel vá­lasztják szét. A répatörmeléket pedig a fent felso­rolt szennyeződésekkel együtt kiszűrik és általában feldolgozására alkalmas berendezés hiányában hulla- *5 dékként a cukorgyárakból elszállítják. A törmelék répafarok mennyisége a répa egészé­hez viszonyítva a szakirodalom idevonatkozó adatai szerint 1,5—1,8%-ot tesz ki. A betakarítással, a rakodással, a cukorgyári tárolás egyre teljesebb 20 gépesítésével viszont együtt jár a törés fokozódása. Következésképpen, ilyen mértékben csökken a cu­korgyártáshoz felhasználható alapanyag mennyisége. A hazai 4,5 millió tonna évi répatermést figye­lembe véve, ezzel mintegy 90000 tonna alapanyag 25 megy veszendőbe. A veszteség kiküszöbölésére javasolták már répa­­törmeléktisztító- és kiválasztóberendezés alkalma­zását. Az ismert megoldásnál a répatörmeléket a levél, kő, föld stb. szennyeződésekkel együtt felül- 30 2 ről kádba ejtik. A kád alsórésze lefelé szűkülő kúpként van kialakítva, amely kőzsilippel van kap­csolatban. A kádból a répatörmelék ferdén emel­kedő szállító csőtoldaton át a víztelenítő- és továb­bítószerkezetbe jut. A kádba oldalirányból egyenle­tesen cirkuláltatott vizet pumpálnak, aminek hatá­sára a répatörmelék a kádban lassan süllyed, köz­ben a rátapadt szennyeződésektől elválik, majd a szállítócsőtoldaton halad át. A levelek és más víz­nél könnyebb szennyeződések a víz felszínén ma­radnak és onnan cirkuláltatott víz hatására leúsz­nak. A kő, homok, föld és más víznél nehezebb szennyeződések pedig a berendezésből a kőzsilipen át távoznak. Hiányossága a fenti megoldásnak, hogy a répa­­törmelékszállító csőtoldat igen érzékeny a pontos beállításra, ami pedig meglehetősen nehézkes, to­vábbá a berendezés szerkezeti kialakítása viszonylag bonyolult és költséges. Hiányossága, még a fenti megoldásnak az is, hogy a kőzsilip nagyobb kövek, fémdarabok stb. hatására gyakran eltömődik és beszorul. Ennélfogva a berendezés üzembiztonsága kifogásolható, to­vábbá kezelés- és karbantartásigényes, így üzemel­tetésekor kezelő állandó jelenléte feltétlenül szük­séges. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt vala­mennyi hiányosság kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat olyan répa­farok mosására és kiválasztására alkalmas beren-176222

Next

/
Oldalképek
Tartalom