176186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyák, nüvényvédőszerek illetve talajszerkezet javító anyagok szuszpenziójának előállítására és berendezés annak talajba juttatására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176186 Û) Bejelentés napja: 1977. II. 24. (BA—3511) Nemzetközi osztályozás; A 01 C 23/02 Közzététel napja: 1980.1.28. fi* T . ORSZÁGOS Megjelent: 1981. V. 30. . TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Káplár Zsigmond okleveles gépészmérnök, dr. Nagy Sándor okleveles bányagépészmérnök, Soór László okleveles gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, Dezséry Lóiánd okleveles gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, Budapest, Balogh György agrármérnök, Szabadbattyán, Müller János agrármérnök, Spponya, Csillén Miklós mezőgazdasági gépészmérnök, Székesfehérvár Központi Bányászati Fejlesztő Intézet, Budapest Sárréti Magyar-Szovjet Barátság Mg. Tsz., Szabadbattyán Eljárás műtrágyák, növényvédőszerek illetve talajszerkezet javító anyagok szuszpenziójának előállítására és berendezés annak talajba juttatására 1 A találmány tárgya eljárás műtrágyák, növényvédőszerek és talajszerkezet javító anyagok szusz7 penziójának előállítására és berendezés annak talajba juttatására. Az eljárással egy vagy többféle hatóanyagot folyadékállapotban tartalmazó egyetlen 5 készítményt kapunk, amely alkalmas arra, hogy a találmány szerinti berendezéssel környezetszennyezés nélkül, optimális mennyiségben és pontosan a kívánt helyre juttassuk a növények gyökérzete mellé. 10 Ismeretes, hogy a mezőgazdaságban a terméshozam növelésének egyik leghatásosabb módja a növények különféle kémiai anyagokkal való kezelése. ellátása A „kémiai anyagok” kifejezés alatt például a műtrágyákat, növényvédőszereket, talaj- 15 fertőtlenítőszereket, talajszerkezet átalakító szereket értjük. Ezeknek a kellő minőségben és mennyiségben kellő helyen és módon való adagolása esetén a terméshozam megnő, azonban a növényhez juttatás idejének és módjának, illetve a minőségnek és 20 mennyiségnek helytelen meghatározása esetén a kívánt terméshozam növekedés elmarad, a kémiai anyagok használata gazdaságtalanná válhat. A por alakú és szemcsés kémiai anyagokat gyakran mechanikus szerkezettel, vagy repülőgéppel 25 szórják a talaj felületére. Miután szórásnál a kémiai anyag egyenletes szétosztását kévés »é lehet irányítani. Ebből következik, hogy olyan helyre is nagy mennyiségű kémiai anyag szóródik, ahonnan a növény nem tudja felvenni. A kémiai anyagok költ- 30 2 ségesek, az így keletkező veszteség mezőgazdaságban való felhasználásukat még inkább megdrágítja, esetenként olyan mértékben, amit az elérhető terméshozam növekedés már nem is indokol. A kémiai anyagok — száraz gazdálkodás esetén — a kiszóródás után csak akkor jutnak a talajba és kerülnek a gyökérzet tápanyagot felvevő zónájába, ha a csapadék lehetővé teszi. Előfordulhat, hogy a kiszórás után csak hosszú idő múltán esik csapadék, ezért a kémiai anyag későn jut a gyökérzethez. A növényzet számára fölös mennyiségben kiszórt vegyianyag a talajban marad, ezáltal növekszik a talaj fölösleges vegyianyag terhelése, ami egyes növények számára hátrányos lehet. A talaj felszínére szórt vegyianyag olyan helyekre is szóródhat, főként szeles időben, ahol embereket és állatokat veszélyeztet. A kiszórt, fölöslegben nagy mennyiségű vegyianyag egy része a talajvízbe és élővizekbe kerülhet, ami a környezetvédelem szempontjából káros, de még emberre nézve is veszélyes lehet. Ezek a körülmények indokolják, hogy a kémiai anyagoknak folyékony állapotban történő alkalmazása egyre inkább tért hódított. Folyékony műtrágya-oldatok és műtrágya-szuszpenziók a technika jelenlegi állása szerint ugyancsak ismertek. Összetett szuszpenziós műtrágyákat a megfelelő alap-oldatokból hideg- vagy meleg keverési eljárással
