176170. lajstromszámú szabadalom • Kötőelemek bútorok összeállításához
MAGTAB népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 176170 Bejelentés napja: 1978. III. 16. (UE—89) Nagy-Britannia elsőbbségei: 1977.111.16.(11154/77), 1977. VIII. 15.(34099/77) Nemzetközi osztályozás: A 47 B 95/00 Közzététel napja: 1980. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1981. V. 30. HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: P. Austen-Brown, Barnet.tervező, R. F. Pond, Chinkford igazgató, Unerman Greenman Berger Limited, D. Youde, Aintree, igazgató, Nagy-Britannia London, Nagy-Britannia Kötőelemek bútorok összeállításához 1 A találmány tárgyát olyan kötőelemek képezik, amelyeket bútorok összeállításához lehet felhasználni, ahol az egyik bútorrészen, a másik kötőelem egy másik bútorrészen fészekben van ágyazva, és a bútorrészek célszerűen egymáshoz derékszögben 5 illesztendők a kötőelemek segítségével oly módon, hogy azokat elfordítható retesz segítségével biztonságosan lehessen egymáshoz erősíteni. Bútorlapok, elsősorban forgácslapok egymáshoz erősítésére már ismertek kötőelemek. Ezek általa- 10 ban úgy vannak kialakítva, hogy két egymásba illeszkedő részből állnak, ahol az egyik rész olyan kapcsolófelülettel van ellátva, amely a másik részbe illeszthető elforduláskor és ezzel a két összekötendő elemet egymáshoz szorítják. 15 Ilyen kötőelemet ismertet például a 144 73 87 számú angol és a 23 58 163 számú NSZK szabadalmi leírás. Itt a kötőelemek egyike olyan csavarszerű résszel van ellátva, amely az egyik bútorlap végén kialakított furatba hajtható be, a másik 20 részen pedig hengeres nyúlvány van a másik bútorlaphoz történő csatlakoztatásra. A csavarszerű elemmel ellátott részen ezenkívül olyan kampó van, amely a másik részbe illeszkedik, és elfordításakor a másik elemen levő csapba kapaszkodik. 25 Ezáltal a két elemet és ezzel a bútorlapokat össze lehet, kapcsolni. A megoldásnak jelentős hátránya, hogy az egyik elemet az egyik bútorlap végébe kell beilleszteni, ami forgácslapok esetén a megbízható kötés kiala- 30 2 kítását nehezíti. További hátránya a megoldásnak, hogy az egymáshoz kapcsolódó elemek különböző nyílásokkal vannak ellátva, és a bútorlapokba történő illeszkedésük is eltérő. Egy másik ismert megoldás szerint az egyik kötőelem olyan csappal van ellátva, amely a bútorlap peremére erősíthető egy kinyúlórész segítségé-' vei. A másik elem kör alakú lap, amely a csatlakozó bútorlapban kialakított fészekbe illeszkedik, annak végénél. A rögzítést a bútorlap vége felől a fészekbe fúrt további lyukon keresztül lehet biztosítani. Ez az elem olyan réssel van ellátva kerületén, amelyben spirális felület van kialakítva, összeillesztésekor az első elem nyúlványa benyúlik a második elembe kialakított résbe, és elfordításkor a spirális felület rögzítést biztosít. Ez a második kialakítás is rendelkezik azonban az előbb említett hátrányokkal, és ezenkívül további nehézséget jelent az, hogy az elforduló elem csak lazán illeszkedik a második bútorlap fészkébe. További ismert konstrukció található az 540 445 számú svájci szabadalmi leírásban. Itt a csatlakozó elemek egyik része lényegében egy facsavar, amely a bútorlapba illesztett tiplibe van behajtva, a másik része pedig olyan elem, amely egy lemezhez erősített két különböző átmérőjű hengerből áll. A kisebb átmérőjű fogazott henger rögzíti az elemet a bútorlapban, a nagyobbik átmérőjű elem pedig olyan házként van kialakítva, amelybe csigaszerű 176170
