176161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemek szárítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176161 Bejelentés napja: 1978. IX. 01. (SO-1230) Franciaország elsőbbsége: 1977. IX. 01. (77 27028) Nemzetközi osztályozás: A 01 F 25/00, F 26 B 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VI. 28. Megjelent: 1981. V. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Surier Albert mérnök, Párizs, Franciaország Société d’Etudes et d’Equipements Agricoles et Agro-Alimentaires (Sequipag), Párizs, Franciaország Eljárás és berendezés szemek szárítására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés szemek, különösen gabonaszemek és olajos magvak szárítására. Olyan eljárásra vonatkozik, amelynél a szemek nehézségi erő hatására szárítószekrényben keringenek, amelyben a szárítólevegő vízszintes 5 irányban áramlik. Ismeretesek szárítók szemek számára, amelyekben a szárítólevegő a szárítószekrényben vízszintesen elhelyezett csatornákban, vagy vezetékekben áramlik és ezt a szárítólevegőt a szárítószekrény 10 mellett elhelyezett kamrákból bocsátják ki. Ezek az ismert szárítók két levegőáramot kibocsátó helyet tartalmaznak. Az első a szárító aljánál van elhelyezve, ahol száraz, friss levegőt bocsátanak ki a külső környezet hőmérsékletén, és egy második, 15 amely az első fölött van elhelyezve, ahol meleg és száraz levegőt bocsátanak ki, általában 115 °C hőmérsékleten. A felső részből kibocsátott meleg és száraz levegő csak kevés port visz magával, míg az alsó részből kibocsátott hideg és száraz levegő 20 maximális pormennyiséget visz magával. Ismeretesek visszakeringtetős szárítóberendezések is, amelyeknél 'egy szerkezet lehetővé teszi, hogy a legmelegebb és legkevésbé telített, használt levegőt, amely a szárítószekrényen közvetlenül a friss leve- 25 gő áramlási útja felett áramlott át, újra felhasználják, oly módon, hogy ezt a levegőt a szárítószekrény felső részébe vezetik vissza. Leo Hopf: „Taschenbuch für Müllerei und Mühlenbau” című könyve olyan megoldást ismer- 30 2 tét, amelynél a meleg levegő-áram a szemekbe diffundál be és így végez szárító hatást. A meleg levegő körforgásáról azonban ennél a megoldásnál szó sincs. Bár ezek az ismert eljárások meglehetősen jól alkalmazhatók, azonban a felhasznált levegő nem elég meleg ahhoz, hogy biztosítsa a „szabad” víz gyors eltávozását a kezelt szemekből. A találmány célja olyan eljárás és berendezés létesítése szemek szárítására, amely az ismert megoldásokhoz képest a következő előnyökkel rendelkezik: — Az elpárologtatott víz mennyiségét észrevehetően növeli, úgy, hogy a szokásos módon elpárologtatott mennyiségnek a kétszeresét is elérheti. — Az elpárologtatóshoz szükséges energiafogyasztást csökkenti, ugyanazon vízmennyiségre vonatkoztatva. — A szárító alsó részéből magával vitt porok elégetését biztosítja és így a szárító felső részéből kilépő elhasznált levegőt közvetlenül az atmoszférába lehet kibocsátani. A találmány szerinti eljárás azok közé az eljárások közé tartozik, amelyeknél a levegőáram a szárítószekrényben a nehézségi erő hatására keringő szemtömegen halad át. Az eljárást az jellemzi, hogy a szemeken három különálló levegőáramot áramoltatunk át* három különböző hőmérsékleten 176161
