176150. lajstromszámú szabadalom • Új készítmény az alma-héjfoltosság megelőzésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 176150 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VIII. 19. (Rí—595) Nemzetközi osztályozás: A 01 N 9/00 Közzététel napja: 1980. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VII. 31. í * i*iV- 1 % Feltalálók : dr. Balázs Ervin oki. kertészmérnök 40% Tóth Árpád oki. vegyészmérnök 10% Bogsch Erik oki. vegyészmérnök 15% dr. Stefkó Béla oki. vegyész 15% dr. Gebhardt István oki. vegyészmérnök 10% Máthé Dénes oki. vegyész 10% Budapest Szabadalmas: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Űj készítmény az alma-héjfoltosság megelőzésére 1 A találmány tárgya új készítmény az almahéjfoltosság megelőzésére. A találmány szerinti készítmény vékony héjú és piros színeződésű almák, mint például a jonared és a starking, de különösen a jonatán esetében használható előnyösen. Az almahéj foltosság (skin-spot, peel-spot) esetleg már a fán vagy a tárolás során a gyümölcs héján kialakuló, a színanyag bomlásából származó, 1—15 mm átmérőjű, fiziológiai eredetű rendellenesség (színváltozás) szemben a pittinggel, amely alatt az alma felületén jelentkező és az alma húsába beszűrődő kis foltokat értjük. További almabetegség az úgynevezett scald, amely a gyümölcs tárolása során keletkezik és az alma héjának bámulását okozza. Az almahéjfoltosság (skin-spot, peel-spot) elleni védekezésre több kémiai, illetve fizikai eljárás ismeretes. Kalciumiont, illetőleg kalciumsókat — mint például a kalciumnitrát vagy a kalciumklorid — tartalmazó permetlével a vegetációs periódus alatt legalább öt alkalommal végzett kezeléssel mindössze 10—30%-os védelmet lehet elérni, ez azonban a gyakorlatban nem kielégítő. További hátránya e védekezési módnak az is, hogy a sejtekben növeli a kalciumpektát mennyiségét, holott ismeretes, hogy az almahéj-foltosodás kísérő jelensége a kétértékű kationok, így a kalciumionok felhalmozódása a foltokban [Beyers, E.: The Fruit. Grow. 13, 319—335 (1963); Schachrestany, N. Erwerbsobstbau 6, 153—154 (1964); Schumacher, R. und Fankhauser, F. Schweiz. Z. für Obst und Weinbau 102, 2 431—441 (1966); 159 199 számú magyar szabadalmi leírás]. A 26 740 számú izraeli szabadalmi leírás olyan módszert ismertet az alma-pitting elleni védekezésre, amely azzal jellemezhető, hogy az almát kalciumsót és stopscald készítményt tartalmazó vizes oldattal, illetőleg szuszpenzióval kezelik. A stop-scald készítmény valamely antioxidánst — mint például a difenilamint vagy a 6-etoxi-l,2-dihidro-2,2,4-trimetilkinolint — tartalmaz. A leírás szerinti készítménnyel kezelt almát közvetlenül vagy 5—7 napos környezeti hőfokon történő tárolás után hűtőtárolóba helyezik. A leírás szerint a pitting mértéke a kezeletlen kontroll 55%-ával szemben 2—28%-ra csökken. A kontrollált atmoszférás tárolásnál (CA) az almát állandó oxigén-széndioxid arányú légtérben raktározzák. Ezen eljárásnak egyik hátránya, hogy a tárolás során keletkező illő, érést serkentő, valamint más anyagcsere-termékeket (széndioxid, etilén) el kell távolítani. Ilyen, ventillációval és műszerekkel ellátott hűtőtároló létesítése igen költséges és feleslegesen növeli az alma önköltségét. Másik és döntőbb hátránya e módszernek az, hogy az alma a tárolótérből való kivételkor hirtelen foltosodni kezd és mire kereskedelmi forgalomba kerül, nagymértékben foltos már [Smoch, P. M. and Blanpied, G. D.: Proc. Am. Soc. Hort. Sei. 73—77 (1965)]. Ismeretes a y-besugárzásos tárolás is. Ennél a védekezési módnál 100%-os védettséget lehet ugyan elérni abban az esetben, ha az almát 50—80 Krad energiával besugározzák, hátránya viszont a besugárzó forrás igen 5 10 15 20 25 30 176150
