176137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen poliésztergyanták ellenőrzött keményítésére
MAGYAR SZABADALMI 176137 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A ■ SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1978. III. 6. (MU—597) Nemzetközi osztályozás: CO 8J 3/24 Közzététel napja : 1980. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VII. 31. í # V illáim* ^ Feltalálók : Kovácsay István oki. vegyészmérnök, 40%, Dubovszky István oki. vegyészmérnök, 12,5% dr. Magdányi László oki. vegyészmérnök, 12,5% Szatmári Ede oki. vegyészmérnök, 12,5% Szajkó Lajosné vegyipari szakmunkás, 10% Budapest Szallér Ferenc oki. vegyészmérnök, 12,5% Budaörs Szabadalmas: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest, 50% Finomvegyszer Szövetkezet, Budapest, 50% Eljárás telítetlen poliésztergyanták ellenőrzött keményítősére 1 2 A találmány eljárás telítetlen poliésztergyanta — 5 °C és +150 °Ç közötti hőmérsékleten történő ellenőrzött keményítősére szerves peroxid iniciátor felhasználásával. Ismeretes, hogy telítetlen poliésztergyanták térhálósitására szerves peroxidokat használnak, amelyek hőközlés vagy akcelerátorok hatására gyökökre bomolva iniciátorként indítják a kopolimerizációt. A kopolimerizáció során a poliésztergyanta folyékony állapotból szilárd, továbbiakban nem oldható állapotba megy át. Az ilyen módon színtelen szerves peroxiddal. végzett térhálósításnak az a hátránya, hogy egyrészt nem látható, hogy a poliésztergyantába az iniciátor egyáltalán be van-e keverve, másrészt a keményedés folyamata nem ellenőrizhető egyszerű szemrevételezéssel, csak valamilyen mechanikai keménységmérési módszerrel. Ilyen módszer a Shore keménységmérés, amelyet Vieweg és Goerden „Polyester” c. könyvének (1973.) 548. oldala ismertet. Ugyanitt utalnak a szerzők a Barcol—Impressor—934—1 mérőműszerrel történő mérésre is, amely elvét tekintve teljesen hasonló a Shore keménységméréshez. A mért keménység értékből lehet következtetni a poliészter tárgy térhálósodottságának mértékére. A keményedés, ill. a térhálósodottság mérésének ellenőrzésére a Barcol keménységmérési módszert javasolja Oleesky és Mohr „Handbook of reinforced plastics” c. könyvének (1964) 584. oldala és Seiden „Glasfaserverstärkte Kunststoffe” c, könyvének (1967) 467. oldala. Maxstadt 1978-ban Freudenstadtban az „Arbeitsgemeinschaft Verstärkte Kunsfstofïe e. V.” nemzetközi konferencián elhangzott előadásban olyan módszert ismertet, ahol az üvegvázerősítésű poliészter tárggyal 5 egyidejűleg azonos felépítésű próbatesteket készítenek, és ezek szilárdságát mérve követik a valóságos tárgy keményedését és azt is ilyen módon állapítják meg, hogy az adott tárgyat mikor lehet a gyártó sablonból kivenni. A szerves peroxid iniciátornak a poliésztergyantába 10 való bekerülése és homogenizálódása semmilyen módon nem ellenőrizhető és a poliésztergyantának a polimerizácíó során bekövetkező keményedése — különösen bonyolult alakú, többször görbült felületű tárgyaknál — az ismert mérési módszerrel nem, vagy csak nehezen 15 mérhető, ezért szükség van olyan eljárásra, amely biztosítja a komponensek keveredésének láthatóvá tételét és azokban az esetekben is lehetővé teszi a poliésztergyanta keményedésének követését — tehát biztosítja a teljes folyamat ellenőrzését —, amikor az ismert mérési 20 módszerek nem alkalmazhatók. A találmány célja ilyen eljárás kidolgozása. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy bizonyos szerves színezékeket a szerves peroxid iniciátorba keverve a fenti cél megvalósítható, mert a színes ini- 25 ciátor a gyantát a két anyag összekeverésekor intenzíven megszínezi, majd ez a szín a keményedés során gyakorlatilag teljesen eltűnik, és a kikeményedett gyanta színe azonos lesz a nem színezett iniciátorral keményített gyantáéval. 30 Fentiek alapján a találmány eljárás telítetlen poliész-176137
