176083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izociánsav-észterek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176083 A SZOLGALATI TALÁLMÁNY Q Bejelentés napja: 1977. XI. 11. (EA—178) Nemzetközi osztályozás : C 07 C 118/00 *** Közzététel napja: 1980. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VI. 30. Feltalálók : Szabadalmas : dr. Mogyoródi Ferenc oki. vegyész, Miskolc, 14% dr. Koppány Enikő oki. vegyész, Miskolc, 11% dr. Papp György oki. vegyész, Miskolc, 10% Bódi Ti­bor oki. vegyész, Miskolc, 7% Tasi László oki. vegyész, Miskolc, 5% Szilágyi István üzemmérnök, Kazincbarcika, 5% Ombódi Béláné vegyészmérnök, Mis­kolc, 3%Kalicz Gyula vegyésztechnikus, Miskolc, 5% Oszkó Sándor gépész­­technikus, Miskolc, 5% dr. Szabados István gépészmérnök, Budapest, 8% Schmidt Ferenc vegyészmérnök, Várpalota, 7% Szolnoki Tibor gépészmérnök, Várpalota, 6% dr. Péter István vegyészmérnök, Várpalota, 5% dr. Gémes Ist­ván vegyészmérnök, Várpalota, 5% Dömötör János elektrotechnikus, Várpa­lota, 4% Észak-magyarországi Vegyiművek, Sajóbábony, 65% Nagynyomású Kísérleti Intézet, Százhalombatta, 35% Eljárás izociánsav-észterek előállítására í A találmány eljárás az (1) általános képletű izociánsa v­­-észterek előállítására. A képletben n jelentése egy vagy kettő lehet. Ha n jelentése egy, akkor az R 1—10 szén­atomos egyenes vagy elágazó láncú alkilgyök, benzil-, cikiohexil-, fenil-, halogén-fenil-, metil-fenil- vagy metoxi-fenil-gyök; ha n jelentése kettő, akkor R hexa­­metilén-, fenilén-, metilén-bisz-fenilén-, etilén-bisz-feni­­lén vagy metilén-bisz-(halogén-fenilén)-gyök. A modern vegyi nagyiparban az izociánsav-észterek fontos szerepet töltenek be. Igen nagy mennyiségben használnak fel aromás diizocianátokat poliuretán habok előállítására, különösen a toluilén-diizocianátot és a di­­fenil-metán-diizocianátot. Az aromás mono-izocianáto­­kat növényvédő szerek hatóanyagainak gyártásánál al­kalmazzák széles körben, így a különböző, halogénnel szubsztituált fenil-izocianátokat. Hasonlóan sokoldalúan hasznosítja az ipar az alifás mono-izocianátokat is. Az izociánsav-észterek előállí­tásának nagy, szerteágazó irodalma van. Az eljárások lényegében két fő csoportra oszthatók : az egyikbe azok tartoznak, amelyeknél foszgént alkal­maznak, míg a másikba azok tartoznak, amelyeknél nem alkalmaznak foszgént. Az aminok, aminsók és a diaril-karbamidok foszgén­­nel való reagáltatásán alapuló eljárásokra igen nagy számú szabadalom és szakirodalmi közlemény ismere­tes. Ezeket jól áttekinthetően foglalja össze Babad, H. és Zeiler, G. A. közleménye [Chemical Reviews, 73. 75— 91. (1973)]. Ezen eljárások legproblematikusabb művelete a szak-2 irodalmi közlemények szerint a karbamid-származékok és a karbamoil-klorid-származékok termikus bontása, az izociánsav-észter képződése, valamint az eljárások során mindig képződő amin-hidrokloridok foszgénezése. Ezért az egyes eljárásváltozatoknál különféle mód­szerekkel (egy vagy több lépésben, eltérő hőmérsékleten való foszgénezés, gőzfázisban történő foszgénezés, kü­lönféle katalizátorok alkalmazása stb.) kívánták ezeket a nehézségeket megoldani. így például a 88 315. számú NDK-beli szabadalmi leírás izocianátok folyamatos elő­állítását ismerteti primer aminok vagy sósavas sóik és foszgén reagáltatásával 0—25 C hőmérsékleten, sav­amid katalizátor jelenlétében. Az eljárás hátránya, hogy a reakció befejeződése után a katalizátort a reakcióelegy­­től el kell választani, továbbá a katalizátor regenerálása nehézkes és költséges művelet. Az 1 668 109. számú NSZK-beli szabadalmi leírás, ami szerint a primer amint és a foszgént vizes szervetlen bázis és vízzel nem elegyedő oldószeres közegben — 30 és +35 'C közötti hőmérsékleten reagáltatják. Az 1 809 173. számú NSZK-beli szabadalmi leírás en­nek az eljárásnak továbbfejlesztett változatát ismerteti, amelynél a reakciót igen rövid kontakt idő alatt (a vizes és a szét vés fázis rövid ideig tartó érintkeztetésével) ját­szatják le. Közismert a szakirodalomból, hogy a foszgén vizes lúgos közegben gyorsan hidrolizál (ezért a foszgén tartalmú véggázok megsemmisítésénél is lúgoldatot al­kalmaznak), s ezért a két eljárás együttes alkalmazásá­nál nagyob rossz a kitermelés vagy rendkívül magas költséggel járó automatizált szabályozásra van szükség. 5 10 15 20 25 30 176083

Next

/
Oldalképek
Tartalom