176031. lajstromszámú szabadalom • Műanyagbázisú, szálerősítéses atlétikai ugróléc
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176031 Ä Bejelentés napja: 1974. XI. 1. (TO—986) Nemzetközi osztályozás : A 63 B 5/06 Közzététel napja: 1980. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VI. 30. * * Tordai Gyula tervgazdász, Budapest Karakas István gépkezelő, Budapest Műanyag bázisú, szálerősítéses atlétikai ugróléc 1 2 A találmány tárgya legalább egyes szakaszain üreges szerkezetű, teljes egészében háromszög keresztmetszetű, vagy az alátámasztási pontoktól mért egyenlő szakaszokon mindkét irányban háromszög, egyébként pedig hengeres keresztmetszetű, hosszirányban párhuzamos szálerősítést tartalmazó műgyanta bázisú atlétikai ugróléc, amely a sportversenyeken támasztott követelményeket is kielégíti, illetve megfelel az előírásoknak. Ismeretes, hogy az edzések és sportversenyek céljaira alkalmazott magasugró-, illetve rúdugrólécekkel szemben szigorú követelményeket támasztanak. így a nemzetközi versenyszabályok szerint a lécek behajlása legfeljebb 2 mm/m, súlya pedig 0,5 kg/m lehet, alakjuk pedig teljes egészében háromszög keresztmetszetű, vagy az alátámasztási pontoktól mért egyenlő szakaszokon mindkét irányban háromszögkeresztmetszetű, egyéb szakaszokon pedig hengeres. Ha fából, fémből, vagy újabban leginkább műanyagból készült tömör vagy üreges ugrólécek az előzőekben taglalt követelményeket kielégítik, akkor mechanikai tulajdonságaiktól és tartósságuktól függetlenül sportversenyek céljaira alkalmazhatók. Sportedzéseknél, illetve tömegversenyeknél — a nagy mechanikai igénybevétel miatt — a tartósságot is követelményként kell számításba venni. A tartóssági követelményeknek a fából és alumíniumból készített lécek nem tesznek eleget, ezért egyre inkább a műanyag ugrólécek alkalmazása került előtérbe. A műanyagok alkalmazásával szándékoztak ugyanis a tartósságot (élettartamot), rugalmasságot és a mechanikai igénybevétellel szembeni ellenállást fokozni, a gyártási költségeket pedig csökkenteni. A technika jelenlegi állása szerint ismeretesek már üvegszállal erősített fenolgyantából 80—100 atmoszféra 5 nyomáson és 50—200 C°-on préseléssel előállított ugrólécek, melyek rugalmassági modulusza és tartóssága megfelelő, előállításuk azonban igen költséges, ezért széles körben nem tudtak elterjedni. A 159 352 sz. magyar szabadalmi leírás olyan magas- 10 ugró-, illetve rúdugróléceket ismertet, amelyek réteges szerkezetűek, faléc magból, azt körülvevő műanyagalapú kötőanyagba ágyazott, körkötött belső szövedékrétegből és ezt körülvevő, kötőanyagba ágyazott, a lécet spirálisan körülvevő szalagszerű rétegekből állnak. 15 A megoldás hátránya a rendkívül bonyolult előállíthatóság és a költséges technológia. Ilyen körülmények között a tömeggyártás nem valósulhatott meg. A találmány célkitűzése olyan, legalább egyes szakaszain üreges szerkezetű, teljes egészében háromszög ke- 20 resztmetszetű, vagy csak az alátámasztási pontoknál mért egyenlő szakaszokon mindkét irányban háromszög, egyébként pedig hengeres keresztmetszetű, szálerősítéses, műanyag bázisú magasugró- vagy rúdugróléc, amely a nemzetközi versenyszabályokban előírt követel- 25 ményeket kielégíti és a technika jelenlegi állásából eredő hátrányokat is kiküszöböli. A találmány szerinti magasugró- vagy rúdugróléc sima felülettel van kiképezve, adott esetben anyagában színezett, vagy felületi festéssel ellátott műgyantába 30 ágyazott, párhuzamosan elhelyezett, szerves vagy szer-176031
