176026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz-folyadék vagy folyadék-folyadék heterogén fázisok közötti anyagátadás intenzifikálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176026 ék Bejelentés napja: 1977. VIII. 24. (TA-1455) Nemzetközi osztályozás: B 01 F 3/02, 5/00 Közzététel napja: 1980. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. V. 30. Szakái Pál oki. vegyész 70%, Szeged, Tasi László old. vegyész 30%, Miskolc Eljárás és berendezés gáz-folyadék, vagy folyadék-folyadék heterogén fázisok közötti anyagátadás intenzifikálására 1 A találmány tárgya eljárás gáz-folyadék, vagy folyadék-folyadék heterogén fázisok közötti anyag­átadás intenzifikálására, valamint az eljárás kivitele­zésére szolgáló berendezés. Az ipari gyakorlatban igen elteijedten alkalmaz- 5 zák a heterogén fázisú fizikai és kémiai művelete­ket, amikor is az egymással nem elegyedő fázisok között valamilyen anyagátadás megy végbe. Ezen műveleteknél az anyagátadás sebessége szabja meg a műveleti időt, s ettől függően szakaszos, vagy 10 folyamatos formában valósíthatók meg. A szakirodalomból ismeretes, hogy az egymás­sal nem elegyedő fázisok között végbemenő anyag­átadás a fázisok közötti határfelületen keresztül valósul meg, s ezért általános az a törekvés, hogy a 15 műveletek kivitelezésére olyan berendezéseket alkal­mazzanak, amelyekkel a határfelület megnövelhető. A határfelület megnövelésének legáltalánosabb két lehetősége ismert a diszpergálás és a difformálás. A diszpergálás esetén az egyik fázist aprítják minél 20 kisebb részecske nagyságra, s oszlatják el a másik fázisban, amelynek következtében a fázisok közötti fajlagos határfelület megnő. A difformálás ezzel ellentétben a felület kontinuus növelése, amelynél a felületnövelés a folyadék elvékonyodásával jár, 25 azaz a térbeli három kiterjedése közül az egyik kiterjedése jelentékenyen lecsökken, míg a másik kettő megnövekszik. A folyadékok fajlagos felületé­nek difformálással történő növelését alkalmazzák a különféle filmkészülékeknél és a habkolonnáknál. 30 2 A filmkészülékek között legelterjedtebbek a filmbepárlók, amelyeknél a fűtött felületen a be­­párlandó folyadék 0,5—2 mm vastagságú filmet ké­pezve áramlik, s az igen kedvező hőátadási tényező és a nagy fajlagos felület következtében nagy elpá­­rolgási sebesség alakul ki. Hasonló készülékeket alkalmaznak filmreaktorként is [Ujhidy A., Babos B.,: Filmbepárlók, filmreaktorok. Műszaki Könyv­kiadó (1967)]. Filmkészülékeket alkalmaznak gáz­abszorpciónál is [A. G. Kasztkin: Alapműveletek, gépek és készülékek a vegyiparban, Műszaki Könyvkiadó (1976) 469.o.], éspedig a csőköteges, a lemezes-esőfilmes és a kúszófilmes abszorbereket. A csőköteges filmabszorbernél a folyadék a csőfa­lon filmet képezve folyik (csörgedezik) le, s talál­kozik az abszorbeálandó gázzal. A lemezes film­abszorbernél hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a csövek helyett lemezeken csorog le a folyadék. A kúszófilmes abszorbereknél — eltérően az előző kettőtől - a folyadék és a gáz egyenáramban halad fölfelé, s a gáz áramlási sebessége hozza létre a függőleges csőben felfelé haladó, kúszó folyadékfilmet. A filmkészülékek közös jellemzője, hogy a fo­lyadék valamilyen felületen (csőfal, lemez készülék­fal) képez filmet és így a folyadékhártyának csak az egyik felülete érintkezik a gázzal. A gázabszorp­cióhoz alkalmazzák az ugyancsak folyadék diffor­málással felületet (határréteget) növelő készüléke-176026

Next

/
Oldalképek
Tartalom