175928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás integrált lakkréteg ellenállások előállítására

MAGTAB nbpkOztaksasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY 175928 0 Bejelentés napja: 1976. VII. 28. (HI-440) Nemzetközi osztályozás: H 01 C 7/18, H 05 K 1/16- -a ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. V. 28. Megjelent: 1981. III. 31. 1 \ Feltalálók: Szabadalmas: Beighammer Antal okL vegyészmérnök 20%, Hajós József oki. villamosmérnök Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, 20%, Völgyesi László okL villamosmérnök, 20%, Budapest, Kassay János Budapest elektrotechnikus 20%, Mohai Pál old. villamosmérnök 20%, Székesfehérvár Eljárás integrált lakkréteg ellenállások előállítására 1 A találmány tárgya olyan eljárás, melyben a lakkréteg ellenállásokat közvetlenül a nyomtatott áramköri lapok huzalozással ellátott oldalaira visszük fel, és a felvitt ellenállás réteget, valamint a nyomtatott áramköri lap huzalozását kontakt réteg- 5 gél kötjük össze. Ismeretes az a tény, hogy különböző elektroni­kus berendezésekbe korábban különböző típusú, de általában henger alakú ellenállások kerültek beépítés­re. Ezeket az ellenállásokat külön-külön lágy for- 10 rasztás útján építették be az áramkörbe. A nyom­tatott huzalozás megjelenésével ezen ellenállásokat továbbra is külön-külön helyezték be az áramkör­be, azonban a mártó-, illetve a hullámforrasztás megjelenésével egyetlen művelettel kerültek befor- 15 rasztásra. A mártó-, ill. hullámforrasztásra azonban jellemző, hogy a leggondosabb előkészítés ellenére is a beforrasztott elemek 5—10%-a hibás forrasztás volt, melynek kijavítása és utólagos kézi beforrasz­­tása a gyártók számára külön gondot okozott. 20 Az- elektronika rohamos fejlődése és a miniatüri­­zálási törekvések azt eredményezték, hogy a beje­lentésre kerülő aktív és passzív alkatrészek geomet­riai méretei mindinkább csökkentek. A 60-as évek­ben tömegesen megjelentek a különböző integrált 25 vékony- és vastagréteg ellenállások. Az integrált áramkörök már nem egyetlen, hanem több ellenál­lást vagy egyéb passzív és aktív alkatrészeket is tartalmaznak. Ezen áramköröket lényegében egy ke­rámia vagy üveghordozóra viszik fel, és az így 30 2 felvitt elemeket egyidejűleg építik be, pl. a nyom­tatott huzalozásba. A nyomtatott áramköri lapokba való beépítésük általában forrasztással vagy csatla­kozó (foglalat) közbeiktatásé útján történik. Egyik ilyen általánosan elfogadott vastagréteg megoldást ajánl a Righton, D. W.: Interconnection techniques for miniature passive components. Component Technology 4, May (1970)p. 4. című folyóiratban. A vékonyréteg technológiára pedig Moritz, W. K. —Wood, F. D.: Cr/Co an extremly versatile thin film technology. Proceedings of the 1970. címmel (20) az Electronic Components Conference, Wa­shington című kiadványban 1970. máj. 13, 613—625 pp. oldalakon közölt adatokat. E technológia az előzőekhez képest több előny­nyel rendelkezik. Egyik ilyen előny, hogy a beépí­tésre kerülő integrált áramkörök, pl. az ellenállá­sokból felépült integrált áramkörök kivezetőinek a száma lényegesen kevesebb, mintha ugyanezen funkciót teljesítő egyedi ellenállások lennének. Más­részt az integrált ellenállásokból felépült áramkör megbízhatósága jóval nagyobb, mert a hálózatot alkotó ellenállások összeköttetéseit gőzöléssel vagy szitanyomással biztosítják, így stabilnak vehetők. A hagyományos technológia hátránya, hogy az ellenállásokból felépített integrált áramkör kivezeté­seit a nyomtatott áramköri lemezek huzalozásaiba kell forrasztani, vagy rugós kontaktussal illeszteni. E művelettel csökkent ugyan a forrasztásból szár­mazó hibalehetőségek száma, de még mindig elő-175928

Next

/
Oldalképek
Tartalom