175920. lajstromszámú szabadalom • Szélfrissítéses finomítási eljárás

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175920 JÉÊÊL Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. XI. 08. (GE-1021) C 21 C 5/32 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1976. XI. 08 (P 26 50 978.4)-----— ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. V. 28. Megjelent: 1981. III. 31. 1 -* - * % • _>' Feltaláló: Szabadalmas: Pu sa Onni, acélgyári munkás, Oxelösund, Svédország Gränges Oxelosund Järnverk AB, Oxd. : und Svédország Szélfrissítéses ílnomítási eljárás 1 A találmány tárgya szélfrissítéses finomítási el­járás, amelynek során vasolvadék felületére meg­határozott ideig oxigént fúvatnak. A szélfrissítéses eljárások között jól ismert az oxigénbefúvatásos eljárás. Elteijedten alkalmazzák, 5 például az LB-eljárásban vagy a Kaldo-eljárás, illet­ve az LDAC-eljárás során. Az ismertetett megoldás azonban számos hátránnyal jár, amelyek elsősorban ott jelentkeznek, ahol a finomítás során fellépő veszteségeket pótolni szükséges. Az állandó para- 10 méterekkel, tehát időegység alatt állandó mennyi­ségben, illetve koncentrációval vagy nyomással be­juttatott oxigén hatására az olvadék igen magas hőmérsékletre hévül, aminek következtében a ke­mence falazata károsodást szenvedhet. így a kon- 15 vertereket viszonylag gyakran kell újrafalazni. To­vábbi hátránya az ilyen oxigénbefúvatásnak az, hogy a fémes elemek jelentős részben oxidálódnak és ezeket a dekarbonizálás után ismét pótolni kell. Ebben a vonatkozásban elsősorban a mangánt kell 20 megemlíteni, amely általában nagymértékben kiég a szélfrissítéses eljárás során. Ezért szükséges a kon­verterekben előállított acélokat ez után a művelet után nagymennyiségű ferromangánnal vagy egyéb mangánvegyülettel kezelni. 25 A jelen találmánnyal olyan eljárás kidolgozása a célunk, amellyel a fenti hátrányok nagyrészt vagy teljesen kiküszöbölhetők. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az oxigénáramot állandó mennyi- 30 2 ségben és állandó koncentrációval fúvatjuk be a fémolvadékba, és az oxigén mennyiségét, ületve koncentrációját csupán a befúvatási idő végén csök­kentjük egy vagy több lépésben, anélkül, hogy a befúvatási időt meghosszabbítanánk. Ezt oly módon végezzük, hogy a finomítás intenzitásának csökkentésekor az oxigénáramot 10-50%-kal csök­kentjük, majd a befúvatást tovább folytatjuk, amíg a salak fröcskölni kezd, ekkor a salakot eltávolít­juk és utána a befúvatást 20—80%-kal csökkentett oxigénmennyiséggel fejezzük be. Az eljárás során a csökkentett oxigénmennyiséggel történő befúvatást a teljes oxigénbefúvatás idejének 7—10, előnyösen 8%-áig, a salak eltávolítása után történő befúvatást a teljes oxigénbefúvatás idejének 2—5, előnyösen 3—5%-áig végezzük. A találmány alapja tehát az a felismerés, hogy meg kell szüntetni az oxigénbefúvatás konstans jellegét a szélfrissítéses eljárás során. Az oxigén mennyiségének, illetve koncentrációjának változta­tása természetesen történhet fokozatosan vagy lépé­senként . Ha a találmány szerinti megoldást az ismert Kaldo-eljárás során alkalmazzuk, célszerű az oxigén­bevezetés módosításakor a konverter forgási sebes­ségét is megváltoztatni. Az eljárás bevezetésével teljes mértékben ki lehet küszöbölni az ismertetett mangán-veszteséget. A tapasztalat azt mutatta, hogy ezzel egyidejűleg csökkent a konverter falazatának igénybevétele, ter-175920

Next

/
Oldalképek
Tartalom